Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Varga János: A vallásos világézet és az egyház a kapitalista kizsákmányolás szolgálatában
mért elvesztették a fökü mennyországot jelentő tízezer hadakat, azért mert a magyar és a csehszlovák nép nem hajlan dó munkája gyümölcsével gazdagítani az imperialista kizsákmányoLÓkaí. Ezeknek a pöröknek legfőbb tanulsága az, hogy a dolgozó tömegek felismerték az összefüggést a klerikális reakció tény kedése és az amerikai imperializmus po litikája között. A Vatikán politikájának logikus foly tatása megmutatkozik abban, hogy 1949 február 12-én a Vatikán üdvözli az At lanti-paktum létrejöttét, habár nyilván való, hogy a pápa tisztában volt a pak tum támadó jellegével. De a Vatikán szá mára irányadó mindig az, hogy érdekei hogyan viszonyulnak ilyen, vagy olyan paktumhoz. A Vatikán állásfogla’ása az első világ háborúban, szimpaťzálása és együttmű ködése a támadó amerikai imperializ mussá1, kérlelhetetlen állásfoglalása min den ellen, ami haladó, jellemzi ’egjobban a Vatikán politikai irányvonalát, melyet nem a keresztény eszmék irányítanak, hanem az imperialista érdekek és a íi- nánctőke érdekei. Azonban he'ytelen volna azt hinni, hogy a tudomány és a haladás ellenségeit csak a különfe e egyházak hierarchiájában kell keresnünk. Ha ezt gondolnánk, elkerülné a figyelmünket azoknak a szektáknak mű ködése, amelyek az utóbbi időkben na gyon elszaporodtak falvainkon. Nem ki sebb veszélyt jelentenek számunkra a kü lönféle jehovista, baptista vagy szomba- tista szervezetek, amelyeknek tag jai fanatikusan ragaszkodnak a bibliai tanítás egyes tétele hez. Érdekes; hogy pé'dául a jehovisták és általában, a leg több szekta amerikai eredetű és amerikai központból irányítják őket ma is. Nyil vánvaló, hogy az amerikai nagytőke nem hiába fektet ezekbe a szervezetekbe hatal mas pénzösszegeket. Mi az, ami a legna gyobb veszélyt jelenti számunkra a szek táknál ? Mit vallanak például a jehovis ták? „A harc nem a miénk, hanem az Űré, vagyis a? Istené". A más'k nézet, hogy azt va’lják: ,,Ne törekedjünk anyagi javakra, mert úgyis e’jün az Űr országa, aho1 mindenki a saját fügefája alatt jólétben fog élni.“ Világos, hogy ma, amikor az amerikai' imper,ia!istá;k minden erejüket megfeszítve egy újabb v'lághá- ború előkészítésén 'áradoznak, nem lehet számunkra nagyobb veszély, mint hegy ilyen szekták működésűkkel e'vcnjék a tömegek figyelmét a békeharcréi és ha zánk védelmi képessége fokozásának szükségességéről azzal a je’szóvá1, hogy „a harc nem a miénk, hanem az Űré". Ma, mikor mindenki tudja, hogy a szo cialista munkaverseny mozgatórúgója a szocializmus építéséinek, világos mindenki előtt, hogy nem lehet nagyabb veszély számunkra, mint az, hogy az emberek fi gyelmét ilyen szekták elfordítsák a fo kozódó terme'ési feladatok kérdéséről. Ezért fokozott figyelmet kell szente’ni a szekták működésének falvainkon. Meg kell győznünk a szekták tagjait helytelen ál láspontjukról és le kell lepleznünk a szek tákat a tömegek előtt, melyek tagjai tu datosan, vagy tudat’-snul a.z amerikai im perializmus ügynökévé váltak. A vallásos előíté’etek elleni harc né pünk ideológiai nevelésében jelentős sze repet játszik. De ezt a harcot mindig úgy keli folytatnunk, hogy szilárdan támasz kodunk a materialista természet- és tár sadalomtudományra. Ma, amikor már ha zánkban megszűntettük azt a Gazdasági rendszert, me’y a’apja volt a félelemnek és kétségbeesésnek, megteremtettük a kizsákmányolás né'küli társadalom felé pítésének alapjait. M'nél tovább megyünk előre a szocializmus útján és minél jobban úrrá lesznek a dolgozók saját sorsukon, annál inkább ki fogják irtani magukból a val’ásos előítéleteket. Ha a paraszt a fej lett agrotechnika elsajátításából és hasz nálatából megtanulja, hogy az isteni gondviselés helyett az emberi alkotóerő mindenhatóságában bízzon, akkor be fog következni az, hogy az új gazdasági alap, a szocialista köztulajdon fogja szolgá’ni a vallás elhalását. Tehát, tisztában ke’I lennünk azzal, hogy amint a vallásos vi lágnézet gazdasági alapokon keletkezett és fejlődött, ugyanúgy az el'ene való harc csak az új szocialista társadalom fe’éni- téséárt fo’yő harc útján mehet végbe. Ezen a téren nagy jelentősége van a Tu dományos és Politikai Ismereteket Ter jesztő Társulatnak és az általa kiadott előadásoknak. Éppen Gottwald elvtárs volt az, aki megjelölte ennek a társulat nak fe adatait, amikor azt mondta: „Nincs dicsőbb és nemesebb feladat a hazafias értelmiség számára, m'nt az, hogy együtt működve a kiváló ipari és mezőgazdasá gi dolgozókkal a ha'adás, a nevelés és a tudományos szocializmus terjesztőjévé váljék, hegy nevelője legyen a c’o’gozó tömegeknek, a ha'adó tradiciók és a szo- cia’izmus szellemében.“ Ebben a munkában vegyünk példát a Szovjetuniótól, ahol csak 1950-ben 955.000 tudományos e’öadást tartottak és 80 mil lió ember hallgatta ezeket végig. Ma már do’gozó tömegeink jelentős része megsza badult a vallásos előítéletek befolyásától. Ezen az úton nem lehet egy pillanatra sem megái’ni és ma különösen köteleznek bennünket szeretett Gottwa’d elvtársvnk szavai. Az ö útmutatásán keresztül igye kezzünk a tudomány és a haladás hidetöi- vé válni a dolgozó tömegek között,
