Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Varga János: A vallásos világézet és az egyház a kapitalista kizsákmányolás szolgálatában
Ezt nemcsak a múltban, de a jelen Idő ben is megkísérlik. Hogy milyen mód szerekkel dolgozik a klerikális reakció, arra fényes példa a bratiszlavai kerület Alis tál nevű községe, ahol a Csemadok helyicsoporton be ül azzal ke tett a kle rikális reakc'ó el entétet, hogy fe vetet ték a tömegek előtt a külön katolikus és külön református csoport kérdését. Idejé ben lelep ezték ennek a kísérle'nek a va lódi célját és meghiúsították keresztülvi telét. Hasonló példa a párkányi járásban lévő Ipolysza’ka község is, aho1 „rejté lyes“ okok következtében nem mentek az emberek a tömegszervezetek által rende zett gyűlésekre és népnevelő eöadásckra. A rejtélyes ok az volt, hogy a falu ka tolikus papja „csupa véletlenségből“ min dig a gyű ések idején rendezett bib iaolva- sási órát hívei részére. Naív dolog lenne ezekben a tettekben csupán ártatlan val lási cseekedetet látni és nem észrevenni azt, hogy klerikális reakció szolgálatá ban álló papság a tömegek vallásos érzé seit ilymódon igyekszik kihaszná’ni a fa lu szocialista építésének lefékezésére és el terelni a figyelmet a falu legégetőbb pro blémádról. Feladatunk az, hogy életünk különböző területein állandóan leleplez zük a tömegek előtt a klerikális reakció minden ilyen kísérletét. Világosan kell azonban azt is látnunk, hogy a tömegekben meglévő vallásos elö ltétek nem teszik lehetetlenné az osz tály harcban 03 a szocializmus építésében való részvételt. Bizonyítja ezt a tömegek gyöze'mes forradalmi harca, melyet az orosz, kínai és a többi országok prole- táriátusa vívott meg a kommunista pár tok vezetésével lényegében olyan töme gekkel, melyek magukban hordták a val lásos előítéleteket. Világos példája ez an nak, hogy a tömegekre a munkásosztály célkitűzése erősebb befolyással van, mint bármely más misztikus vallásos nézet. Maga ez a tény a maferia'*zmus fénves győzelmét jelenti és bizonyítéka annak, hogy egyedül az anyagi lét képes döntően befolyásolni a tömegek gondolkodását. Ml a vallás alapja? A va”ás alapját a kétségbeesés és a bi zonytalanság alkotja, melyet az őskorban a természeti jelenségek fel nem ismeré sében, az osztálytársadalomban pedig a termelőeszközök magántulajdonában kell keresni. Vagyis, anyagi alapjai vannak a vallás keletkezésének és fejlődésének is. Az ősember va'lásos ijedelmei a ter mészettel való tehetetlenségben jutottak kfejezésre. Az ősember az olyan termé szeti jelenségeket, mint a villám, nap, ho’d, eső, melyek nem függtek akaratától, földöntúli, isteni hatalommal ruházta fel. Miért? Mert nem tudta e jelenségeket megmagyarázni. Abban a pü’anatban azonban mihelyst ezek a természeti je lenségek érthetővé váltak -előtte, megvon ta tőlük az istend hatalmat és nem félt töltik többé. Ezt a primitív h'edelmet, mely a természettől való félelméből fa kadt, az osztálytársadalomban fe'vátja az osz’ályelnyomástól való 'élelem. A rab- szo’ga társadalomban a rahszolgatartőtól, a feudalizmusban a feudalista úriól, a ka pitalizmusban pedig a tőke vak hatalmá tól va’ó félelem. Tehát az oeztályeLnyo- mástól való félelem, rettegés és a vele szemben való látszólagos tehetetlenség szülte a vallást. Ugyanúgy, ahogy az ősember a termé szet jelenségeit egy földöntúli hatalom erejének tulajdonította, az osztá'yenyo- más alatt szenvedő rabszolga vagy job bágy a kizsákmányo'ókkal szemben való tehetetlenségében egy földöntúli hatalom akaratát látta, mely sorsát irányítja. Ez a reménytelenség hajtotta a tömegeket a váltós karmaiba, melynek prófétái egy boldog tú-vi’ági élet reményét csillogtat ták meg előttük a földi nyomorúságért való kárpótlásul. Az osztálytársadalomban tehát minden elnyomást, éhséget és ko lerát, mélynek az uralkodó osztály volt az okozója, a vallás hü szolgái Istentő1 eredőnek nyilvánítottak és ezzel kiszol gálták az uralkodó osztályokat és kiszol. gáltatták az elnyomottakat az uralkodó osztály kénye-kedvére. Nem tette ezt az egyház azonban önzetlenül. Busásan fize tett érte az uralkodó osztá’y. Bizonyíté kok erre a mindszentyk és vojtasákok tíz- és húszezer holdjai, melyek birtokában a feudális állam igazi uralkodóivá váltak a királyok mellett. Nincsen ez máskép a kapitalista társa dalomban sem. Vájjon nem emlékezünk-e elég élénken arra, hogyan szentesítették és szentesítik ma is a kapitalista kizsák mányolást pásztori evelekkel és a bibliai tanításokkal? Péda erre a XI. Plus pápa által kiadott éneklika az 1929-es gazda sági krízis idejében, ahol azt mondja: „Legyetek türelmesek dicső szegények, mert az Ür eljövetele közei van, a mun kások pedig mindig emlékezzenek és gon doljanak szeretettel ég igazságosan mun kaadóikra, legyenek meggyőződve arról, hogy ezzel szo gálják legjobban saját érdé keiket, mert az Isten, aki kormányoz ben nünket, úgy intézte, hegy a földön legye nek szegények és gazdagok“. Ezek a szavak fejezik ki legjobban a Vatikán szocá.politikaí e.méle'ét, mely ből kiviláglik, hogy az osztályharcot ter mészetellenesnek tartja, az osztá yharc helyett osztá’ybékét hirdet és ezen kérész tül támogatja a kapitalista kizsákmányo lást. Ez az elmélet tehát marxista el enes és a munkásosztály áru.óinak az elméle te. Min alapszik továbbá a Vatikán szo ciális tanítása? A magántőke sérthetetlen ségének elvén, melyet szerinte Isten adott és ame’y mindig a burzsoázia támasza volt. Mindig védte a magántőkét, a tér melö eszközök magántulajdonát. XIII. Leó pápa a re rum no v árum eneiklikában <IS81> azt kérte, hegy a bunzsoá állam
