Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Varga János: A vallásos világézet és az egyház a kapitalista kizsákmányolás szolgálatában
védje meg a magántulajdont & tömegek kel szemben, akik között sokan vannak olyanok, akik irigy] ik mások jó’étét. Ugyanebben az encikl'kában XIII, Leó pápa foglakozik az osztályok problémái val is, és azt mondja: „Osztá’yok voltak és lesznek is, a töke nem létezhet munka nélkül, viszont a munkás nem létezhet tö ke nélkül“. Tehát a vatikáni demagógia igazi célja mindig a kapitalista uralom fenntartása volt. 1929-ben XI. Bius pápa azt mondja: „A kan'talista gazdasági rendszert nem lehet e ítélni, alapjában vé ve ez a gazdasági rendszer jő.“ I’yen a Vatikán nézete a kapitalizmusról, amely különösen a mai rothadó imperializmus korszakában fokozottan törekszik a népek e1 nyomására, az új háború szítására és mid ezeket a cselekedeteket a fenti idé zetek alapján, a Vatikán Isten nevére va ló hivatkozással jóváhagyja. Ezért tehát bátran állíthatjuk, hogy a Vatikán ideológiája a jelen korszakban egyezik az imperialista burzsoázia ideo lógiájával. Nem vé’etlenül, mert magya rázatát az anyagi alapok vizsgálatán ke resztül megtaláljuk a Vatikán politikai és gazdasági befolyásában. A Vatikán gazdasági ereje Hogy megértsük azt, hogy a Vatikán célkitűzései miért vannak összekapcso’va az Imperialisták politikai és gazdasági célkitűzéseivel, meg kell ismernünk a Va tikán gazdasági erejét. Pl. Olaszországban a Vatikán. 70 részvénytársaságot ellenőriz, 300 millió líra tőkével. A Vatikán uralja a legielentősebb o’asz pénzintézeteket és bankokat mint pl. a Banco di Vene- ziát, Banco di Romát, stb. összesen 140 bankot és pénzintézetet irányít és ellen őriz. A Vatikán á'tal ellenőrzött bankok és pénzintézetek 1947 január 1-ig 400 mil liárd líra betéttel rendelkeztek. Ugyanak-* kor o.z összbahkbetét 628 milliárd líra volt. A bankok, segítségével ellenőrzi a Vatikán Olaszország egész gazdasági éle tét, saját befektetéseivel részvényesévé vált a legnagyobb olasz üzemeknek, kü’ö- nösen az energetikai, textil, élelmiszer és gépiparnak. Ezenkívül a Vatikán tulajdo nába tartozik az építési és szállítási ipar nagy része is. A Vatikán közösen a papi rendekkel 380 milliárd líra értékű földet tart tulajdoná ban. Ha ezeket olvassuk, megta' áljuk az okát annak, hogy miért foglal el ellenséges á'iáspontot az egyház a nincstelen föid- nfiküli olasz parasztok földfoglaló moz galmával szemben. Franciaországban uralja a Vatikán a francia olasz bankot, melynek székhelye Párizsban van és egész sor íiőkszervezet- tel rendelkezik Hollandiában is. Ebből a bankból ered az a hatámas pénzösszeg. amelyet a délamerikai fasdszta szervezke* dég támogatására fordítanak, különösen Argentínában. A Textile Nordbank rész vényeinek 70 százalékát uralja a Vati kán, valamint a Worms és a Marmg Bank részvényednek Va-át. A Banque de Paris részvényeinek értéke a különböző francia bankokban és pénzintézetékben meghalad ja a 200 millió francia frankot, a háború előtti értékben. Spanyolországban uralja a Vatikán a spanyol-amerikai bankot, madridi szék hellyé’, ezenkívül hatalmas ingatlanokkal rendelkezik Bafcelóna, Madrid, Szevil’a és Santander tartományaiban. Portugálában a Vatikán e'lenőrzi az Ultramarlanum bankot, több bányát, va lamint ültetvényeket Mozambique és An gola portugál gyarmatokon. Svájcban uralja a Vatikán az Elektro. bankot, amely az olasz energetikai ipart pénzeli. Dé'amerikában a spanyol- amerikai ban kon keresztül, kezében tartja az összes villamosjára+okat, va1 amint villamos-, gáz- és vízműveket, cinbányákat, kaucsukül- tetvényeket és textilüzemeket. Az Észak am er' kai Egyesült Államok ban nagy befektetései vannak a. Sindeur Oil Trustben, valamint a Kopper Trust- ben. A Vatikán szorosan együttműködik mind gazdasági, mind politikai téren a Morgan bankkal, amely az amerikai fi nánctőke legkiemelkedőbb szerve. A Va tikán tőkeérdeke’tsége az USA-ban 600 millió dollárra rúg és jövede’mének 80 százaléka az USA-ból származik. Ezenkí vül a Vatikánt úgy ismerjük, mint az egyik legnagyobb valutaspekulációs szer vezetet. Pl, ilyen spekulációk folyamán 10 milliárd lírát keresett 1948-ban 1000 drb. részvényen, me’y a Suezi-csatornába vo’t befektetve. Ezek tehát azok az anyagi érdekek, amelyek arra késztetik a Vatikánt, hogy a burzsoáziával közösen védje a kapita lista gazdasági rendszert „az istentelen m* téri a’ izmu s“ támadásai e11eo. A Vati kán gazdasági hatalma azonban sokka! na gyobb, ha fegyelembe vesszük politikai befolyását is, amelyet a katolikus poéti kai pártokon keresztül érvényesít, ami le hetőséget nyújt arra, hogy be’eavatkozzon minden ország be’ügyeibe. Mindezek dacára XII. Piusz pápa í ellen- gősen kijelenti: „A mi v'lágunk nem er ről a világról való“. Ezek a szavak arra szolgálnak, hogy bizonyítsák azt, hogy ők távoláénak a politikai élettől és ezzel m'nden kritikát, me'y a Vatikán poétiká ja ellen irányul, egyházéienes támadás nak minősítenek. A ml feladatunk tehát az, hogy a Vatikán gazdasági erejének be mutatásával rávilágítsunk arra, hogy a Vatikánt nem lehet máskép megítélni.
