Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 5. szám - Lőrincz Gyula: Klement Gottwald harca a kommunista párt bolsevizálásáért
Klement Gottwald harca a kommunista párt bolsevizálásáért Már 1925-ben, a Kommunista Párt má jusi levelében Szlovákiában felveti Gott wald elvtárs a kommunista mozgalom bol_ sevizálásának szükségszerűségét, utalva az olasz, bolgár és német példára. Utal arra is, hogy ezek nagyon kézzelfoghatóan iga zolják azt a régi leninista tételt, hogy a forradalom végrehajtásához és fenntar tásához nemcsak kedvező tárgyi (objek tív) he’yzetre van szükség, hanem alanyi (szubjektív) tényezőre is: olyan pártra, amely a forradalmat végrehajtja és fenn is tartja, nevezetesen, ha érett a pülanat a forradalomra. A fiatal Gottwaldnak úgyszólván első lépései már a kommunista mozgalom bol- sevizá’ását szolgálják. Már ebben a le vélben a nagy dialektikus és bölcs párt- ideológus hangján szólal meg. Gondosko dása, szeretete a párt iránt a pártépítő körültekintő, mérlegelő megnyilvánulását mutatja. ,,A bolsevizálás nem egyszeri, magában - álló lépés pártunk fejlődésében. A bolse- vizáfás a párt fejlődésében szakadat’an, soha véget nem érő folyamat, éppúgy, mint amilyen szakadatlan és véget nem érő folyamat a társadalom fejlődése. A bolsevizálás mindenekelőtt azt jelenti, hogy szünet nélkül folytonfolyvást bolse- vizálódjunk.“ „A bolsevizálás — folytatja Gottwald elvtárs — a sző szorosabb értelmében azoknak a tapasztalatoknak kiértékelése és azoknak a módszereknek felhasználá sa, amelyek Oroszországban lehetővé tet ték a kommunista párt győzelmét és a proletárdiktatúra hata’omrajutását. Ez persze nem jelenti, sőt ellenkezőleg, ki zárja azt a lehetőséget, hogy az orosz mintát egyszerűen lemásoljuk. Az orosz példából azt a módot kell felhasználnunk, ahogy a bolsevikok, élükön Leninnel, gz összes napirenden lévő kérdéseket megol dották. A fejlődés jelenlegi szakaszában tehát azt mondhatjuk, hogy a bolsevizá lás az orosz tapaszta’atok felhaszná’ását je'enti az egyes országok körülményei ál tal meghatározott konkrét helyzetben, kü lönös tek'ntettel az orosz, azaz a bolse- vk munkamódszerre. Megmondtuk: a bolsevizálásnak az a leg főbb célja, hogy a’ka’massá tegye a pár tot a burzsoázia legyőzésére. Ennek so rán egész sereg részletkérdést kell meg oldani s ezeknek a kérdéseknek együttes ^ megoldása egészben véve a párt bolsevi- zálását jelenti.“ •Sztá’in elvtárs 1925. március 27-én, a Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bi zottságának csehszlovák bizottságában bíráló és oktató beszédében részletesen fogla’kozá.k a Csehszlovák Kommunista Pártban észlelhető válság jelenségeivel. Kifejti, hogy honnan, jobbról vagy balról fenyegeti -e veszély a pártot, rámutat a jobboldali veszélyre, egyben rámutat arra is, miképpen kell harcolni a jobboldali ve- szé’y ellen, hogy a harc eredménye igazi bolsevizálás s a vá’ság igazi leküzdése legyen. Sztálin elvtárs kifejti, hogy mi a legközelebbi feladat a Csehszlovák Kom munista Párt bolsevizálásával kapcsolat ban. „A szélcsend időszakát ki kell haszná’ni arra, — mondotta Sztálin elv társ — hogy megerősítsék, bolsevizálják a pártot, hogy „készenlétben“ legyen minden lehetséges „bonyodalom“ esetére, mert „nem tudjuk sem a napot, sem az órát“, amikor „eljö a vőlegény“ és megnyitja az utat a for radalmi fellendülés előtt.“ Gottwald elvtárs mintha pontosan ezek re a sztálini irányelvekre kapcsolna rá, a májusi levelében mint a legfontosabb célt, a kommunista mozgalom elé éppen a párt bolsevizálását jelöli meg. „A kommunista mozgalom és a párt bolsevizálása azt jelenti, hogy a vesztes és győzelmes forrada’makban szerzett ta pasztalatokat fel tudjuk használni az adott konkrét helyzetiben, hogy a forradalmi marxizmust össze tudjuk kapcsolni az osztáilyharcok iskolájában megedződött tö megek forradalmi tetteivel és hogy előké szítjük a proletariátust a polit'kai uralko dó osztály szerepére, a proletárdiktatúrá ra“ — írja Gottwald e’vtárs, a kommu nista párt májusi levelében Szlovákiában. Ettől az időtől kezdve Gottwald elvtárs megkezdi az újtípusú párt kovácsolását, megkezdi pártunk, kommunista mozgal munk bolsevizáláisát a nagy példa, a Szov jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja pél dája nyomán, az SzK(b)P tapasztalatait alkalmazva mindenkor a mi viszonyaink ra, ahogy ezt már a májusi levelében nyomatékosan hangsúlyozta. Sztálin elvtárs említett beszédében irőnikusan „szélcsendről“ beszé’t Cseh szlovákiával kapcsolatosan. Ez összefüg gött az opportunista áruló „bubnyikiádá- val“, Bubnyikék állításával a kapitaliz mus , stabilízálódásáró1“. Gottwald elvtárs a Kommunis’ták Csehszlovákiai Pártjának szlovákiai napilapjában, a Pravdában 1926 június 11-én és 20-án világosan rámutat ennek a „stabilizálódásnak“ a lényegére „Miről van szó“ című cikkében. „A burzsoázia, hogy fenntarthassa osz- tá’yuralmát, kénytelen volt a dolgozó tö megek életszínvonalát a háborúelötti he’y- zethez viszonyítva 50 százalékkal csök kenteni. Ezen az áron „stabilizál ódott“ Csehszlovákiában a kapitalista uralom. Ennek a „stabilizációnak“ a proletariá tusra gyakorolt hatása egyedül abban nyilvánult meg, hogy a proletariátus zö írta Lorincz Gyula
