Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Hostok István: Az értéktöbblet és az értéktörvény
Az értéktöbblet és az értéktörvény Irta Hostok István A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának előestéjén jelent meg 3»tálin elvtárs lángeszű müve »A szocia lizmus közgazdasági problémái a Szov jetunióban«. Ez a mü a politikai gazda ságtan fejlődésében új korszakot nyit meg. Ebben a müvében Sztálin meghatá rozza a szociálisba politikai gazdaságtan tudományos alapjait és megmutatja a szovjet népnek asz egyedül helyes utat, amely a szocializmusból a kommunizmus ba vezet. Malenkov elvtárs a XIX- kongresszu son mondott beszédében a következő sza vakkal méltatta Sztálin müvét: „Sztálin elvtárs állandóan szivén viseld a marxis- ta-leninista elmélet sorsát. Elméleti mun kásságának középpontjában az utóbbi időben olyan világtörténelmi jelentőségű problémák kidolgozása áü', mint a szocia lista gazdaság fejlesztése s a kommu nizmusba való fokozatos átmenet. Sztálin elvtárs a marxista-leninista tudomány gazdagításával és alkotó továjbbfejleszté- sével eszmeileg felfegyverzi a pártot és a szovjet népet, az ügyünk diadaláért vívott harcban. Pártatlan jelentőségű a marxis- ta-leninista elmélet s egész gyakorlati munkásságunk szempontjából Sztálin elv társ nemrég megjelent müve: »A szocia- lizmus közgazdasági problémái a Szovjet unióban«.. Sztálin elvtárs »A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban« című müvében nagy figyelmet fordít az árutermelés kérdéseire. Megállapítja, hogy a szocialista árutermelés gyökeresen különbözik a. kapitalista árutermeléstől. Ezzel kapcsolatban Sztálin elvtárs a következőket mondotta: » . .. úgy gondo - lom, hogy sutba kell dobni egyes-más fo galmakat is, amelyek Marx »Töké«-jéböl származnak, ahol Mlarx a kapitalizmus elemzésével foglalkozott, és amelyeket mesterségesen ráhúznak a mi szocialista viszonyainkra. Többek között olyan fo galmakra gondolok, mint a »szükséges« és a „többlet“ - munka, a „szükséges“ és a »többlet«-termék, a »szükséges« és a »többlet«-munkaidő. Marx a kapita lizmust elemezte, még pedig azért, hogy felfedezze a munkásosztály kizsákmányo lásának forrását, az értéktöbbletet, és hogy eszmei fegyvert adjon a termelési eszkö zöktől megfosztott munkásosztály- kezébe a kapitalizmus megdöntésére.« Sztálin elvtiárs tehát hangsúlyozza, hogy furcsa, ha az emlitett fogalmakat hasz náljuk ma is, amikor a munkásosztály a Szovjetunióban és a népidemokráciában nincsen megfosztva a hatalomtól és ter melési eszközöktől, hanem éppen ellenke zőleg. kezében tartja a hatalmat és bir tokosa a termelési eszközöknek. A szo cializmusban nem beszélhetünk a munka erőről. mint áruról és nem beszélhetünk a munkások »bérbevételéről«, mert hiszen képtelenség lenne azt állítani, hogy a munkásosztály, amely a termelési eszkö zök birtokában van, saját magát »veszi bérbe« és önmagának adja el munkaere jét. A szocialista (társadalomban nincsen »szükséges« és »többlet«-munka, mert a munkások munkájának az eredményeit a termelés kibővítésére, a közoktatásra, az egészségvédelemre, az igazgatási kölíbsé - gekre, a honvédelem megszervezésére for dítják, s ez a munka ugyanúgy szük séges a hatalmon levő munkásosztály számára, mint a munkás és családja szük ségleteinek a fedezésére fordított munka. A régi fogalmakat tehát fel kell válta nunk újakkal, a szocialista országokban uralkodó helyzetnek megfelelően. Vizsgáljuk meg, mit is jelentenek ezek a fogalmak — értéktöbblet, szükséges és többletmunka, szükséges és többletmunka - idő, szükséges s többlettermék. Azt, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak, csak akkor érthetjük meg, ha megtárgyaljuk az árutermelés kérdését. A szocialista árutermelés lényegét is csak akkor érthetjük meg, ha megmagyarázzuk az árutermelés keletkezését, fejlődését és a kapitalista árutermelést. Az árucsere kez detét, tehát a termelés kezdetét még a történe.lemelötti időkben kell keresnünk, amelyről nincsenek írásbeli dokumentu maink. Egyiptomban már megvolt az áru csere három-, sőt ötezer évvé] ezelőtt, Ba bilóniábán négy-, sőt hatezer évvel ezelőtt. Az árutermelés termékek termelését je lenti eladás céljából a piaci forgalom számára. Ezért az áruforgalomban a munkatermékek áruvá változnak át, adás-vétel útján az egyik tulajdonostól a másikhoz kerülnek. Marx müveiben a ka pitalista, azaz burzsca társadalom gazda sági mozgási törvényeinek a felderítésére törekedett. Tanításának tartalma a külön - böző társadalmiak termelési viszonyainak a kikutatása és elemzése volt. A kapita lista társadalomban az árutermelés volt a döntő fontosságú, ezért Marx elemzése az áru elemzésével kezdődött, Az áru olyan tárgy, amely az ember nek valamilyen szükségletét elégíti ki. Jellegzetes tulajdonsága az, hogy mindig kicserélhető más dologra. Az áru tehát hasznos. Hasznossága az árut hasz nálati értékké változtatja. A haszná, lati értékeket, »dolgokat« ki tudjuk cse rélni más használati értékek ellenében. Az árunak tehát megvan a csereér téke is, ami alatt értjük azt az arányt, amelyben bizonyos árut vagy bizonyos mennyiségű árut más áruért vagy más áruk bizonyos mennyiségéért kicserélhe
