Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Illés Béla: Makszim Gorkij
vei szemben meg tudjuk védeni a békét. De ma készen kell állnunk a fegyveres harcra, — a szabadság s a béke érdeké ben. Romain Roiland azt állítatta, hogy meg lehet gátolni a háborút, „ha minden igaz ember“ teletorokkal kiáltja, ordítja: ébredj, gyilkosok és gyújtogatok járnak házad táján«. Estétől reggelig folyt a vita, de a két vitatkozó nem győzte meg egymást. Amikor íkiviMgosodott, Gorkij ezt mondotta: »Szomorú, hogy az embe riség egyik legvilágoSabbfejü gondolkozó ja, Romain Roiland sem látja, hogy a háború immár elkerülhetetlen«. Romain Roiland így válaszolt: »Szomorú, hogy a legnagyobb élő író, Makszim Gorkij sem tud hinni abban, hogy az emberiség nem követi el a viliágtörténelem legnagyobb gazságát — önmaga ellen«. 1936 MÁJUSÁBAN beszéltem utoljára Makaóm Gorkijjal. A pontos dátumra nem emlékszem, csak azt tudom, hogy vasárnap délelőtt volt. Kirándultunk a Lenin-hegyre (oda, ahol Napóleon vár ta volt, hogy Moszkva nagyjai elhozzák neki a város kulcsait). A Lenin-hegy iéi nemcsak az egész város látható, de látná onnét a Moszkvát övező Ezüst-er dőt is és ködbeveszve jókora darabját annak az óriási síkságnak, amely a Fe kete -tengertől és a Kárpátoktól az Ural- hegyláncig húzódik. — Látjátok fiúk — mutatott Gorkij hosszú borostyán cigarettaszipkájával egy városnegyedre, amely niagyjábol még most is olyan volt, amilyen a cár uralma ide jén: szűk utcák, apróablakos, alacsony fa házak. — Látjátok — mondotta Gorkij — ilyen lenne az egész világ, ha az elkövet kező háborúban Hitler és cinkostársai győznének. És látjátok — folytatta egy újonnan épült, modem világos házakból és gyönyörű kertekből álló városnegyedre mutatva — ilyen lesz a világ, ha mi győ zünk: mi, a szabadság, a demokrácia, a haladás... Valamennyien sokáig hallgattunk. Nem tudom, mire gondolt Gorkij, de mikor ismét beszélni kezdett, önmagát idézte, egy ismert, sokszor újból lenyomtatott mondását: »Az ellenséget, ha nem adja meg ma gát, meg kell semmisíteni.« Makszim Gorkij szép, mély, messze - hangzó hangon beszélt. Nemcsak amit mondott, nemcsak a nyelve és a stílusa, de hangja is szép volt — megnyerő és meggyőző. Makszim Gorkij és Romain Roiland, a haladószellemű francia irodalmi irányzat képviselője.
