Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Egri Viktor: Maxim Gorkij a béke és a szocializmus nagy harcosa
Gorkij szobra Viera Mu- chinova szovjet szobrász nőtől. riséget jelent más országok munkásaival, auigozóival. Hirdeti, hogy a szabadsági®»- retö népek csak igazi harcos közösség ál tal biztosíthatják a békét és védelmezhetik meg az önálló fejlődés jogát. És minél hazafiasabbak egy ország dolgozói, azaz minél jobban szolgálják saját országuk jól felfogott érdekeit, annál joibban és erősebben támogatják és szilárdítják a szabadságszeretö népek harci közösségiét. Gorkij hazaifísága a szovjet nép haza.- fisága — asz a hazafiság. amelynek fel szabadulásunkat kösZönhe tjük. Gorki j az - egész világ haladó szellemű embereinek büszksége, de büszkeségé és dicsősége kivált a szovjet földnek. Ben ne öltenek testet az orosz népnek legne mesebb tulajdonságai. A haza iránti vég telen szeretedében és bátorságában, amely- lyel ellenséged ellen küzdött, egy pillanatig sem feledkezett meg arról, hogy az új vi lág gonosz és veszélyes ellenfelekkel kö rülvéve fejlődik é3 épük Mint a lenini - sztálini tanítások hirdetője szenvedélye-, sen küzdött a szocialista kultúra virág zásáért és szenvedélyesen megvetette, ül dözte és leleplezte a szovjetek országa rendszerének ieghalálosaíbb ellenségét, a fasizmust. A nagy író halhatatlan érdeme: szenve délyes harca a fasizmus ellen. Éberségre intett e métely ellen, szellemének minden erejével üldözte az embertelen fajelmé- letet. És fáradhatatlan volt a kis népek gyarmati elnyomásának leleplezésében. Mi sem természetesebb, mint hogy ennek a nagy művésznek és gondolkozónak, a sza badság és igazság meghirdetőjének, a sza bad ember megénéklőjének ellenségei vol tak. Ellenségek, akik egyben a forradal mat, az épülő szovjet társadalmat gyű lölték. 1936 június 18-án troekista-bucha- rin'sta bérencek kioltották életét. Gorkij nem élte meg a fasizmus szörnyű rohamát a Szovjetunió és annak szíve, Moszkva el len, nem élte meg a Vörös Hadsereg dia dalmas győzelmeit és menetelését Berli nig, a fasiszta fenevad létiprását és a mi felszabadulásunkat, a népi demokráciák megszületését. De tudta, megírta, megjó solta, hogy ennek a világnak meg kell jön nie, meghirdette, hogy a dolgozó nép erői kimesrí'thetetleniek s hogy az élősködő osz tályok pusztulásra vannak ítélve. Két esztendővel halála előtt vetette pa pírra ezeket a hallhatalan szavakat: „Az emberiség nem pusztulhat el azért, mert egy kis része haldoklik és bomlásnak indul. Ennek a kisebbségnek a kimúlása a létező legnagyobb igazság és a történe lem dicsőségét a proletariátusnak juttat ja. Ezzel kezdődik a világ népeinek bará ti, testvéri és az egész világra kiterjedő munkája... Az új élet építésének gyö nyörű, szabad munkája“. Hogy milyen igazak ezek a szavai, azt egész mai életünk igazolja és igazolják azok a célok, amelyekért ma harcos bé- keakaraftunkkai dolgozunk. Gorkij népének, hazájának, a bolsevik pártnak, s az egész világ dolgozóinak ál dozta tehetségét, páratlanul emberies nagy életét. Életművében kíméletlenül feltárta a bukásra ítélt régi világ céljait: fizikai és erkölcsi erőszak alkalmazásával, a kül ső és belső háborúk és Vérontások eszkö- zeivel fenntartani a régi erőszakos, ember telen „rendet“, amely nélkül a tőkés ura lom összeomlana. Ezzel szemben az általa meghirdetett új ember célja: félszabadítaná a tömegeket a régi babonák alól, a fajok, nemzetek, osz tályok, felekezetek előítéletei alóL Lét rehozni az új — az egész világot átfogó — testvéri társadalmat, amelynek minden egyes tagja képességei szerint dolgozik és a munka eredményeiben szükségletei szerint részesül.
