Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Egri Viktor: Maxim Gorkij a béke és a szocializmus nagy harcosa
ját. És Sztálin is elkezdi ebben az időben forradalmi munkásságát. A cárizmus egén viharfellegek gyűlnek. A forradalom hír nöke és egyik zászlóvivőije, a már vi lágszerte hírneves Gorkij 1901-ben megírja a Vihairmadár énekét. „Vihar! Közeleg a vihar!“ — kiáltja a költő. Egész Oroszországban elterjed gyor san a forradalomnak ez a harci riadója. Lenin és Sztálin elvtársiak munkáikban és kiáltványaikban idézik ezt a rohamra, harcra buzdító viharoserejü énekét. Az oroszországi felszabadító mozgalom nak ebben az időszakában és később is Gorkij mindlen müvében arról beszél, hogy a kapitalizmus zsákutcába hajtotta a dol gozó embert és nincs más kiút, mint a könyörtelen harc, a kapitalizmus megdön téséért vívott következetes küzdelem. Mü veinek'hősei erőteljes, bátor ember ék. a munka és a küzdelem férfiad, akiket har oias merészség és a szabadság szelleme hat át. Ezek az új arcú emberek nem is merik a megadásnak, a megalázkodásnak és meghajlásnak szolgai érzését. 1901-ben megírja „Kispolgárok“ című darabját, melynek mtunkáshöse, a gépész Ni! tuda tában Van osztálya erejének. Gorkij maga így jellemzi öt: ,,N11 egy ember, aki is meri erejét és meg van győződve arról, hogy joga Van az életet minden berende zésével az ö belátása szerint megváltoz tatni“. Nil tudja, felismeri már, hogy a kapi talizmus embertelen lényegével minden emberi boldogságnak összetöröje és ezért meg kell szüntetni a társadalomnak ezt a formáját, amely megalázza és nyomorra ítéli a fény, a jobb élet, a szabadság felé törő emberek százmillióit. A ,,Kispolgárok“ forradalmi tett volt az orosz színház történetében és sikerét túl szárnyalta az „Éjjeli menedékhely“, ame lyet egy évivel később, 1902-ben mutatott be a moszkvai Művész Színház. E szín mű hősei — a társadalominak úgynevezett söpredéke — csavargók, koldusok, egy le- züllött arisztokrata, egy részeges ripacs, utcalányok, rongynép. De Gorkij megmu tatta, hogy ezeknek szívében is ember ség él és mondhatatlan gyűlölet lángja lo bog az élet hazugságai és igazságtalansá gai iránt. Arnig a haladószeliemü közönség táp - sollt Gorkijnak, a reakció erői tomboltak és tajtékoztak. Hogyne tajtékzott volna ez a más munkáján élősködő dologtalan had, hiszen arcul csapta őt Nil forradalmi sza va: „úr az, aki dolgozik!“ Gorkij aktív résztvevője volt az 1905-ös esztendő forradalmi megmozdulásainak. Moszkvai lakásán bombákat gyártottak a munkások önkéntes csapatainak és ő ma ga pénzt gyűjt fegyverek vásárlására. Eb ben az esztendőben először találkozik Pé- tervárott — a mai Leningrádban — Le ninnel. Lenin, majd később Sztálin is ba ráti figyelemmiéi kísérték Gorkij munkás ságát és tanácsaikkal segítették, hogy tisztán lásson a politikai-társadalmi harc J. V. Sztálin és M. Gorkij, a béke és a demokrácia nagy harcosai.
