Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - Egri Viktor: Maxim Gorkij a béke és a szocializmus nagy harcosa
M. Gorkij 1924-ben néhány hetet Csehor szágban töltött gyógykezeltetésen. Ebben az időben a cseh burzsoa sajtóban több kigon dolt „interview“ jelent meg, amelyek állítá sa szerint M. Gorkij és a szovjet kormány között ellentétek vannak. A belgrádi „No- voje Vremja“ burzsoa lap pedig Gorkijt a szovjet rendszer ellenségének állította be. Ezt a „szenzációt“ azonnal tálalták a cseh burzsoa lapok is. M. Gorkij ezzel kapcsolatban válaszolt a Rudé Právo néhány kérdésére és többek kő- alapvető kérdéseiben és nem egyszer meg történt, hogy tanácsaikkal tévedéseit ki javították. A lenini- sztálini tanítások is merete iránytűt adott a nagy író kezébe, különösen az irodalom és a művészet pár tosságáról szóló harci tanítások segítették Gorkijt abban, hogy küldetését oly meg győző, az irodalomban korszakot formá ló erővel teljesíthesse, „Gorkij írta Vlagyimir fljics Lenin — kétségkívül, a proletármü vészét legki emelkedőbb képviselője, aki már sokat tett és még töíbbet tehet a proletármü vészet érdekében“. Közvetlenül azután, hogy a cár paran csára a munkások fegyvertelen tüntetését Péter vár ott puskatüzzei elfojtották, Gorkij megírta haragos szózatát, amelyet ,.Min den orosz állampolgárhoz és az európai népek közvéleményéhez“ intézett. Ez a szózat egyenes felhívás az önkényuralom megdöntésére. Két nappal később Gorkijt Rigában letartóztatták és Pétervárna szál lították, ahol bezárták a Péterpál-erödbe. Ekkor már világhírű volt s letartóztatásá nak híre az egész világon elterjedt. A közvélemény nyomására, a nyugati orszá.- gok hialadó társadalmának tiltakozására a cári rendőrség kénytelen volt tízezer ru bel óvadék fejében Gorkijt szabadlábra helyezni. zött a következőket mondotta: „Nem tudok- csehül olvasni és nem tudom, hogy a cseh sajtóban megjelent milyen interviewekre hi vatkoznak. Politikai kérdésekről sohasem adok „interviewt“, mivel nem tartom ma gamat politikusnak. A „Novoje Vremja“-ban közölt badarság egy részletét láttam és in nen tudtam meg, hogy monarchista va gyok ... Sohasem dementálom a rólam írt hazug ságokat, pletykákat és ostobaságokat." 1906-ban külföldi tartózkodása idején egy pamfletírásában élesen tiltakozik az ellen, hogy a francia kormány nagy pénz- köl'csonnel támogatja a cárizmust. Gorkij ebben a pamf le tjében kíméletlenül pellen gérre állítja a francia bankárokat és le leplezi a cári önkényuralom barbarizmu sát. Fellépésének egyenes következménye, hogy nem térhet vissza hazájába. Olaszor szágban telepszik le Capri-szigetén és in nen látogat el Amerikába, ahol nagy dia dallal fogadják. Ám az ünneplés nem tar tott soká, olvassuk a Ruszkoje Szlovo ci- mü moszkvai napilap 1906 április 5-i szá mában. Hamarosan olyan botrány támad, amelyhez hasonlót csak a ma Amerikája produkált Paiul Robesonnal a világhírű néger énekessel kapcsolatban. Gorkijt egyszerűen kitessékelték a szállodából’. Ürügynek arra a formaságra hivatkoztak, hogy élettársa 'saját családi nevét visel te és nem Gorkijét. A kapitalista amerikai sajtó minősíthetetlen támadásokba fogott. A fogadására rendezett díszebéd elmaradt és a közvélemény nyomására Amerikának haladószellemü emberei is visszahúzódtak. Itt, Amerikában írta meg Gorkij az „Anya“ című regényét, amelynek főhősét Pável Vlaszovról, a szormovói szervezet egyik munkásvezetöjéröl, az 1902 május 1-i tüntetés megszervezőjéről mintázta.