Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Józsa Miklós: A modern kapitalizmusa és a szocializmus gazdasági alaptörvényei
A modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényei Sztálin elvtárstnsak »A szoc'alizimus köz gazdaság! problémái a Szovjetunióban« című munkájáról megjelenése óta — tehát alig valamivel több, mint háiriom hónap alatt — a világ mániáiéin. haladószeltemü fo_ lyőáratában számos cikk, értekezés látott napvilágot,, politikai és egyéb tudományos testületekben ®ztáfmtaOaiii előadás hangzott el, 'iskolákban és szemánánumoklban tanul mányozzák. Mivel magyarázható meg eiz a rendikívüli nagy érdeklődés? Sztálin' eflV- társ e klasszikus munkájában nemcsak, hogy sokoldalúan megviMígítjla a szó. c a izmus központi elméleti és gyakorlati kérdőjelt, ha lem a té arcadatom fejlődés törvényeinek, a kapitalista rendszer foko zatos széthulláráinialk és a társadalom for. rasdalhii átépítése törvényednek és útjainak teljes, átfogó és megdönthetetlen bi- zomyítóerejü magyarázatát adja. E mű jelentősége ma még szinte felmér- hétetlcn. Rudas Lász'Ó (a marxizmus, leninizmus nagynevű magyar teoret kusa) Szt~ilin elvtársiról tartott egyiik beszédében a következeket mondotta: »Miit jelent az, hogy Sztálin a marxizmus-ler.dnfemius klasszikusa ? ... jelenti nemcsak azt., hogy a ’mairxizmus-lenámiumust a legtkülönífcözőbb területeken és ia legnehezebb kérdésekre vonatkozóan tudja aüSkauhiazirá, hanem jelenti azt is, hogy... o'y kéréseket ol dott meg, amelyek megoldásáltól nem kevesebb függött, mint az emberi haladás ügye. Sztálin elvtárs az a forradalmi tudós, igazi, lángeszű tudósi, aüa mindig össze tudta tömi a régit és újat tudott ealSkofbni. Sztálin elvtárs e legújabb munkájával iqegint csak össze törte a régit, újat alko tott és az emberi haladás ügyét szolgálnia. Müvének teljes jelentőségét azonban csak hatásaiban fogjuik tudná lemémii. Sztálin elvtárs kezében a tudomány eszköz a dolgozóik felszabadítására. Ahogy Marx és Eenin forradalmi, itudJományos munkái az orosz munkások kezében a kapitaliz mus megdöntéséért vívott harc sikeres fegyverévé váltak, úgy Sztálin munkái s 'közöttük különösen e legújabb munkája a békéért, szocializmusért, a kommuniz musért folyt;altott harc 'hatalma® és ered. menyes fegyverré ková cselédnek. P. Jilemnický „Iránytű“ című könyvében írja: »... hogy az ember felszabaduljon* hogy megtaláljuk az utat a boldogsághoz, kall, hogy laz iránytű bennünk, magunkban legyen, fejünkben, szivünkben, ... iránytű, melynek az egyik vége azt mutatja hogy mit gyűlöljünk, a másik meg, hogy mit kövessünk«. Ilyen iránytű, mely nemcsak •szeretetünk és gyűlöltünk irányát mu tatja, hanem biztonsággal vezet bennünket a kapitalista rendszer megdöntéséhez, a szocializmus felépítéséhez az egész vilá gon, Sztálin elvtárs legújabb munkája s benne a modem kapitalizmus és a szo cializmus gazdaságii alap törvényeinek felismerése és megfogalmazása, Jarosenko elvtárs hibáiról szólva Sztálin elvtárs ezt mondja: „Mi a célja a szocia lista termelésnek, miféle fö feladat teljesí tésén: k kell alárendel na a társadalmi ter melést a szocializmusban ? A szocialista termelés célja nem a .profit, hanem az ember a maga szükségleteivel, vagyis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése«. (Társadalmi Szemle, 1952. évf. 936. oM.) S ezért iSztáün élvtáirs a szocializmus gazdasági alap törvényét így fogalmazza meg: »Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének bizto sítása a szocialista termelésnek a legfejlet tebb technika alapján történő szüntelen nö vekedése és tökéletesedése útján“. (Társa dalmi szemle, 1952. évf. 913. old.) A szo cializmus 'alapvető gazdasági törvényerők csakii® ilyen fogalmazása fejezi ki híven azt, amént a proletariátus harcba indult a kapütaCizmus, az embertelenség, a profit elten, a dolgozók boldogságának a kivíváu síért, íme az iránytű egyik vége! Az iránytű másik vége az imperialista táborra, a kapitalista gazdasági rendszer re mutat, meiy-.iek gazdasági alaptcrvé. nyét Sztálin elvtárs így fogalmazza meg: »A maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségéinek ki zsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntéssé útján, más országok, különösein az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasfabb profit biztosítása 'háborúk és a nemzetgazdaság máhtaniizáMeia útján«. (Társadalmi Szemle, 1952. évf. 912. oM.) Eltek-e ezek a törvények eddig is, az. előtt is, hogy Sztálin elvtárs felfedte őket? Igen, éltek eddig is, miért hiszen a gazdasági törvények éppenúgy, mattit a természeti törvények, az emberi akaratitól függetlenül léteznek. Hogy a szocializmus gazdasági alaptör vénye élt és hatott, arra a legfényesebb bizonyíték a Szovjetunió harminootesz. tendö® története. A bolsevik párt gorjdos. kodásának előterében mindig a dolgozó em ber jólétének a kérdése állott. A szovjet kormány miniden lépése a szocializmus gazdasági alaptörvényének az érvényes, ségét igazolja. Azok a sikerek, amelyeket a Szovjetunió dolgozói a nemzetgazdaság minden ágazatában elértek, a szovjet-tár- sadlailom anyagi és ku’ituráiLss étefszinvoina. Iának állandó ‘emelkedését jelentették. Elég, ha arra mutatunk rá, hogy az el. Irta Józsa Miklós
