Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Józsa Miklós: A modern kapitalizmusa és a szocializmus gazdasági alaptörvényei
maradit cári Oroszország a viliág legihat&L masabb és legfejlettebb ipari és mezőgaz dasági áJUamíáwá épült Ml Csak 1940-tlöl 1951jig a nemzeti jövedelem 83 százalékkal emelkedett s e nemzeti jövedelem há romnegyed része a dolgozók személyes anyagi és kulturális igényeinek a kielé gítését szolgálja. A második világháború óta eltelt hét esztendő alatt a szovjet kormány a kiskereskedelmi árakat öt ször szállította le, úgyhogy az élelmi szerek és ipari cikkek árai átlagosan a féléviéi alacsonyabbak, mént áz 1947. év utolsó negyedében. Mig az Amerikai Egyesült Államokban 1947-től 1952-ig a kenyér ára 28 százalékkal, Angliában 90 százalékkal* Franciaországban több mint 100 százalékkal emelkedett. ugyanezen idő alatt a kenyér ára a Szovjetunióban a kétötödére esett. A hús ára szintén ez alatt az idő alatt az Amerikai Egyesült Államokban 26 százalékkal, Angliában 35 százalékkal, Franciaországban 88 szá zalékkal emelkedett, a Szovjetunióban több mint a felével csökkent. De nem kisebbek a kulturális téren elért sikerek sem. Csak egy pár adat: A diákok és tanulók száma a Szovjetunióban ma el éri az 57 milliót. Nyolc millióval több ez, mint 1940-ben. 1952-ben 221 ezer fia tal szakember fejezte be főiskolai tanul mányait s ezidén 375 ezer diák lépte át először a főiskolák kapuját. Több ez, mint az európai összes kapitalista álla mok főiskolás tanulói együttvéve. A könyvkiadás a Szovjetunióban meghalad ja az évi 800 milliós példány számot. Egy mondatban: a dolgozók jólétének olyan fokú emelkedése, amilyennek az elmúlt 35 esztendőben a Szovjetunióban a tanul vagyunk páratlan az emberiség történetében. Mit b’zonyít ez? Azt, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye a kapitalista világ minden intrikája, há borús uszítása, gazdasági blokádja, majd végül az imperialisták által kirobbantott eddigi legszömyübb háború ellenére is utat tör, hat és elvezeti a Szovjetunió dolgozóit a kommunizmus boldog kor szakába. Élt és pusztított a modem kapitaliz mus gazdasági alaptörvénye azelőtt is, hogy azt Sztálin elvtárs megfogalmaz ta? Természetesen élt és pusztított ez a törvény azelőtt is. Több, mint 43 millió munkanélküli a kapitalista és a kapita listák által leigázott államokban, a gö rög és jugoszláv népek gúzsbakötése, a marshallizált országok proletárjainak nyomora, az Indiában és egyéb gyarma ti országokban dúló éhínség, az imperia listák által Vietnamban, Malájföldön, Burmában s végezetül Koreában meg indított, a hitleri fasiszta módszereket megszégyenítő, embertelen háborúk s ezek következtében a kapitalista ki- zsákmányolók évről évre szaporodó sok sok milliárdos nyeresége mind egy-egy vádló bizonyítéka annak, hogy Sztálin elvtárs helyesen ismerte fel és fogal mazta meg a modern kapitalista gazdál kodás alaptörvényét. De ha élnek és léteznek ezek a gazda sági törvények az emberi akarattól füg getlenül is, azt jelenti ez talán, hogy egyrészt a kapitalizmus pusztító erejű törvényével szemben tehetetlenek va gyunk, másrészt, hogy ölhetett kezekkel váiiihaitjuk, amg a szooiaJLiszmus alap tör. vénye a tsüitgialamíbot a szájunkba re píti ? Nem jelenti sem az egyiket, sem a másikat. Az igaz, hogy a kapitalizmusban, a kapitalista rendszer fenntartása mellett a gazdasági törvények pusztító erejét nem lehet elhárítani, mert hiszen éppen az anarchia, a káosz, az ösztönösség a kapitalista termelési mód jellemző saját ságai, amelyek a maximális profit utáni hajsza következményei, de magának a kapitalista rendnek a megdöntésével, a termelési eszközök társadalmasításával meg lehet teremteni a szocialista ren det, melyben a kapitalizmus pusztító ha tású gazdasági alaptörvényét a szocia lizmus jólétet jelentő gazdasági alaptör vénye fogja felváltani. így történt ez a Szovjetunióban s a Szovjetunió segítsé gével a népi demokratikus államokban is. Nem kétséges, hogy a kapitalista gazdasági törvénynek ez lesz a sorsa a többi, ma még kapitalista országokban is. Miért? Azért, mert a termelőerők fejlődése az emberi társadalom vaskö- vetkezetességü törvénye, melynek érvé nyesülését a burzsoázia ideig-órá5g kés leltetheti (ahogy azt a rabszolgafartő és feudális urak tették), de elhátítan5, a társadalom fejlődését megállítani nem tudja. Másrészről meg kell állapítani hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye a szocializmust építő dolgozókká’ szembe^ komoly követelményeket támaszt E e két a követelményeket teljesítenünk kel. ha a célt — az egész társadalom állan dóan növekvő anyagi és kulturális r uk- ségletei maximális kielégítésének a biz tosítását — el akarjuk érni. A szocialis ta termelés szüntelen fejlesztése és tö kéletesítése, a legfejlettebb tetíhrvka alapján az az eszköz, amellyel célhoz érhetünk. A sztálini ötéves tervek tette sítése és az ötödik szitáltad ötéves terv kitűzése az a példa számunkra is amely megmutatja, hogy miként kel1 a gy~kor latban teljesíteni a szoc:aT!zmu«- gazda sági alaptörvényének a követe’ ményeit. Mi még csak a szocializmus építésé nek a kezdetén vagyunk — m^^dotta Goftwtaild elvtárs— s így néhénségeomk természetszerűleg nagyobbak. mtat m? a Szovjetunióban. Nagyobbak rrrrd mező. gazdasági, mind ipari termelésünk fejlesz tésében. Éppen ezért életszükséglet ránk nézve, hogy Iparunk alapvető ágazatait — szén. és ércbányászatunkat energ afbrrásatakat, KTegyíUiparunikiat, kohó-és gtépipairurficat —- továbbfejlesszük. Azok az eredmények,
