Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
csalhat, elárulhat. A párt azonban elvtársak, sohasem követ el árulást. (Viharos, hosszantartó taps, újra felhangzik a szűnni nem akaró éljenzés: „Éljen a CsKP”) Az összesküvő árulók nem csekély igyekezetét fejtettek ki, hogy meg rendítsék a tömegeknek a pártba vetett bizalmát és a párttagok bizalmát a párt vezetősége iránt. De nem sikerült nekik. A tömegek bizalma a párt iránt újból fokozódik, különösen azért, mivel a tömegek látják, hogy a párt meg tudja tisztítani sorait az idegen, ellen séges hordaléktól, látják, hogy a párt milyen szigorú és éppen azokkal szemben a legszigorúbb, akiket azelőtt vezető helyre állított, akik azonban megcsalták és elárulták. Azelőtt, a kapitalizmus idején a nép ügyét, a nemzet ügyét büntetlenül elárulhatta bármely rongyember, sőt minél nagyobb áruló volt, annál jobban jutalmazták, annál inkább gazdagodott. Nálunk, ma a nép és nemzet árúlója odajut, ahová az összeesküvő áruló banda jutott. Senkin sem segít, ha az uralkodó párt igazolványa is van a zsebében. Ellenkezőleg, annál szigorúbban ítéljük el és büntetjük meg. Az árulóknak a vezető helyekről történt eltávolítása után a pártban mozgalmasabb politikai, szervezeti és eszmei élet indult. A pártnak a váro sokban, üzemekben, járásokban és kerületekben működő szervei jobban dolgoznak és aktívabban állnak minden politikai, gazdasági és kulturális történés élén. Állíthatjuk, hogy legyőztük azt a bénultsági állapotot, amelybe a párt szervezetét az összeesküvő árulók juttatták. Pártunk életében is nagy esemény volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa. Azon párt kongresszusának voltunk tanúi, amely történelmi és világtörténelmi művet valósított meg és valósít meg, Lenin és Sztálin pártja kongresszusának. (Viharos taps.) Tanúi voltunk, hogy a párt vezérkara sztálini módszerrel ítéli meg az eseményeket, mennyi bírálattal és önbírálattal illeti munkáját és milyen új, merész célokat tűz ki maga elé. Ez a kongresszus már magában véve is sok min denre megtanított bennünket. Az a módszer, az a mód és eljárás, ahogy a szovjet elvtársak hozzálátnak az ügyek elintézéséhez, az a világosság és meggyőző erő, amellyel megoldják a felmerülő kérdéseket, az a konkrét mód, amellyel biztosítják a kiszabott feladatok teljesítését és a kitűzött célok elérését —, szóval a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon gresszusának egész munkastílusa számunkra is rendkívül tanulságos. Egész közvéleményünkben és természetesen annál inkább a párton be lül, rendkívüli figyelmet keltett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa. A napi sajtóban, a brosúrákban és könyvekben közölt kongresszusi anyagot nemcsak olvassák, hanem tanulmányozzák is. A pártoktatás éve a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának, dokumentumainak és „A szocializmus közgazdasági problé mái a Szovjetunióban” című, a kongresszus megtartása előtt kiadott zseniális sztálini műnek tanulmányozása jegyében folyik. Sokszor megmondtuk már, hogy a tanulásnak nem szabad elvontnak, akadémikusnak lennie, hanem az a fő, hogy a dolog áttanulmányozása után a levont tanulságokat a mi viszonyainkra alkalmazzuk és okulást merítsünk belőlük saját gyakorlati munkánkhoz. Nos, a mai országos konferencia elé terjesztett új pártalapszabályzattervezet kísérlet arra, hogy ilyen alkotó módon a mi viszonyainkra alkamazzuk a XIX, kon gresszus eredményeit, saját tapasztalatainkra és saját szükségleteinkre való tekintettel. A Szovjetunió Kommunista Pártjának alapszabályzata, amelyet a XIX. kongresszus elfogadott, azokat a nagy tapasztalatokat fejezi ki, amelyeket a szovjet kommunisták a pártépítés és a pártmunka, az állam vezetése és politikai, gazdasági, kulturális felépítése, a Nagy Honvédő Háború veze-