Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
tése, a győzelem utáni időszak munkája és a kommunizmusba való folya matos átmenet ideje alatt szereztek. És mi az érdekes? Az, hogy amint a sajtó közölte a Szovjetunió Kom munista Pártja új alapszabályzattervezetét, mindannyian azonnal éreztük, hogy legfontosabb pontjaiban teljes mértékben fedi azt az alapszabályza tot, amelyre pártunknak is szüksége van. Ez annyit jelent, hogy a Szov jetunió területén keletkezett és a Szovjetunió Kommunista Pártjának szánt alapszabályzat a mi saját tapasztalatainkat is tükrözi, amelyeket a pártépítésben és az államigazgatásban szereztünk. így jött létre pár tunk új alapszabályzattervezete. Ismeretes, hogy e tervezetet széleskörűen megvitatták a szervezetekben és a pártsajtóban. A vitát megkönnyítette az, hogy sok párttag már pártunk új alapszabályzattervezeténék közzététele előtt behatóan tanul mányozta a Szovjetunió Kommunista Pártjának új alapszabályzatát, amelyet az SzKP kongresszusa elfogadott. A vita igen élénk volt. Az új alapszabályzattervezethez tízezret meghaladó hozzászólás érkezett, me lyekben a párttagok általában elvi egyetértésüket fejezik ki az új alap szabályzattervezettel, azonban különböző módosító és kiegészítő javasla tokat tettek. A Központi Bizottság elnöksége megtárgyalta ezeket a javaslatokat és azt indítványozza az országos konferenciának, hogy né hány módosító és kiegészítő javaslatot fogadjon el, néhányról pedig úgy döntsön, hogy sorolják be az alapszabályzatot magyarázó részletesebb irányelvekbe és végül, hogy néhány meg nem felelő javaslatot vessen el. Ezt az indítványt részletesebben Široký elvtárs indokolja meg. Én csak az új alapszabályzat néhány kérdésére akarom felhívni a figyelmet. Az alapszabályzat — a párt belső törvénye, amelyet a párt azért hoz, hogy azzá váljon, amivé lennie kell, vagyis, az egyformán gondolkodó emberek, a kommunisták harci kötelékévé. Az alapszabályzat — a párt harci tapasztalatainak összefoglalása. Azoknak a tapasztalatoknak, hogyan kell a pártot építeni és vezetni és hogyan kell teljesíteni a párt nagy feladatát — a társadalom szocialista átformálását. Az alapszabályzat — egyben útmutatás minden párttag, miniden pártszervezet és a párt minden vezető szerve számára, minden- napi gyakorlati, pártonbelüli és közéleti munkájában. Ezért beszél az új alapszabályzat tervezete az egyes tagok kötelességeiről, valamint vala mennyi pártszerv kötelességéről is. A párttagnak tevékenyen harcolnia kell a párthatározatok végrehajtá sáért. Eddig azonban nem csekély számú olyan esetről tudunk, hogy a párttagok nemcsak nem védelmezték a párthatározatokat és nem har coltak teljesítésükért, hanem kitértek a párthatározatok teljesítése elől. Világos, hogy ilyen eljárással gyengítették a párt akcióképességét. A párttagnak be kell tartania a párt- és állami fegyelmet, amely minden párttagot egyformán kötelez. Csak egyetlen állami és pártfegyelem áll fenn mind a vezető funkcionáriusok, mind az egyszerű tagok számára. Emellett tudni kell azt, hogy a párt- és állami fegyelem nálunk ma meg- bonthatatlanul összefügg, hogy egy és ugyanazon érem két oldalát alkotja és egyik a másik nélkül el sem képzelhető. És mégis egész közéletünkben, politikánkban, gazdaságunkban és kultúránkban — láthatjuk, hogy mi lyen gyakran szegik meg a párttagok a párt- és államifegyelmet. Már nép gazdaságunk felépítésének értékelésével kapcsolatban mondottam, hogy az állami és munkafegyelem hiánya ostora népgazdaságunknak. Ezért