Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Jankovich Imre: Cseh tájképfestészet a 19. században
Bedřich Havránek: Őszi táj. máját. Amint már a kor neve — roman tika — is mutatja, szeretik a vadregé- nyességet. A figyelem főleg a középkor felé fordul, innen merít az irodalom (Viktor Hugó), az építéscet (neogotika). A festők szintén a vadregényes tájakat keresik fel. A magas hegyek, vízerések, holdjvilágcs éjjelek poézise, villámlásos viharok, középkori várromok a kedvelt motívumok ebben a korban. Ebben a szellemben alkot Antóniái Má- nes is. A XVH. század holland tájkép festészetéből indul ki. de figyelme hamar a cseh táj felé fordul. Bebarangolja a cseh vidéket és üde vázlataival igyek szik ennek a tájnak a szociális jellegét megragadni. Romantikus szemlélete kö vetkeztében főleg a cseh történelem em lékezetes helyeit keresi fel. A festészeté ben megörökített vár-romokban azonban nemcsak az omladozó falak vadregényes szépségét kereste, hanem ezekben látta a nemzet réai dicsőségének emlékműveit. Ebben a szellemben nevelte tanítványá t, akik közé elsősorban három gyermeke is tartozott: Amália, József és Guido. Mielőtt rátérnénk a cseh festészet egyik legnagyobb alakj{inak, Jozef Má- nesnaík művészetére, emlékezzünk meg egy rendkívül tehetséges és eddig nem eléggé értékelt művészről: Jozef Navrá- til-ról. Antonín Mánes kortársa volt. aikit húsz évvel élt túl, ez lehetővé tette mű vészetének szélesebb körű kibontakozá sát. Tájképei legnagyobbrészt romanti kus jellegűek, sokat ábrázolja az alpesi tájakat, gyakran idealizálja a természe tet. Sokat utazott, bejárta Ausztriáit, Svájcot, Bajorországot, Belgiumot, Fran ciaországot. Ezeken az utakon volt al kalma bőven tájképei számára megfelelő témát találni. Nem feledkezett el azon ban az otthoni vidék szépségeiről sem. Az Alpeoek vidéke mellett a megálmo dott, koránoméit tájak mellett, fest olyat is, ami közel áll a cseh nép szívéhez. Egyik legszebb tájképe, a kiállított .,VíZr esés a faluban" című, sz ntén a cseh vi dék éteméiből van komponálva. Művésze tére mély hatással volt a század közepe felé végbement stílusváltozás, a roman tikáiból a realizmusba, annyira, hogy a romantikus Navrátil, a cseh realizmus egyik legnagyobb mesterévé nőtte ki magát. Ez elsősorban genre-képein (olyan témájú kép, amely az élet mindennapi eseményeit mutatja be) és csendéletein é~e~hető, die észlelhető már tájképein is, amelyek sejtetik a cseh realista tájkép- festészet gazdag kibontakozását Nehéz Navrátil művészetét szigorúan beosztani az egyes irányzatokba. Navrátil nem tartozott korának hivatalosan elismert festői közé, mindig a saját útján haladt és nem azonosította magát a művészet ről alkotott akadémikus nézettel, éppúgy, mint művésztársa, a mükedve’őként fes- tegető August Piepenhagen, — akihez a magánéletben is szoros barátság fűzte. Ebben az időben, a század közepén éri el a polgári kultúra a haladás csúcs pontját. A kapibaTsta társadalmi rend megszilárdulásának az ideje ez. Az új termelési módszerek győzedelmeskednek, a gyáripar egyre nagyobb teret hódít. A kedvező gazdasági feltételek következ tében nagy fejlődés áll be a tudomány, (Darwin. Pasteur, Semmelweis, stb.) a művészetek, a technika terén. Nagy fel adatok állnak elő az építészet számára, amelyek realizálásához új építkezési anyagok állnak rendelkezésre, mint a vas és az üveg. (Pl. a »kristáJypalota« Londonban.) Az új építészet a kifejezési formát az olasz renesszansz világából meríti. A művészetnek ebben az időben még van küldetése, programmja a való ságos életből fakad, a valóságos életet ábrázolja. A realizmus kora ez. A múlt század cseh festészete és vele együtt a tájképfestészet is ebben az idő ben éli virágkorát. Ebben az idő-ben él és Antonín Mánes: Táj szántó-vető paraszttal.
