Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Jankovich Imre: Cseh tájképfestészet a 19. században
Qiplt tájhé újesté szét a /9. században A XIX. század az, amelyben megszüle tik az igazán nemzeti jellegű cseh művé szet. A tájképfestészet pedig a vidék heroizálásával, a történelmi jelentőségű helyek bemutatásával nagyban kivette részét a nemzeti öntudat felébrésztásé- ből. Ha végignézzük a Szlovák Képtár kiállítását, egységes képet kapunk a cseh tájképfastészet fejlődéséről. Hogy megérthessük ezt a művészetet, már a XVIII. század légkörének tár gyalásával kell kezdeni, hiszen tulajdon képpen ennek a századnak — a felvilá gosodás korának — eszméiből született a XIX. század művészete. A XV1H, században véget ér egy nagy, kiforrott stílus, — a barokk, amely kife jezésre juttatta az abszolutista uralkodói rendet és a feudalizmus korát A barokkot a monumentális, a örámaiasság, a pátosz jellemezte, igyekezett a legmesszebbme- nően hatni az ember érzékeire. Kihasz nálta az optikai ismereteket, a fény és árnyék szerepét. A művész főleg robba násszerű pillanatnyi hatásokkal számol. Az egyház és a nemesség művészete ez, de főleg a cseh barokk esetében mond hatjuk, hogy az egyház vezető szerepet játszik. A Csehországiban mély gyökere ket vert huszitizmus ellen igyekszik har colni az egyház az ember érzéki világára ható művészet segítségével. A XVIII. század közepétől azonban mindinkább csökken az egyház befolyása. Fejlődés nek indulnak a természettudományok, a technika. A felvilágosodás kora ez, mely a tiszta ész uralmát hindeti. A társadal mi rend is bomlásnak indul. A nemesség fokozatosan elveszti vezetőszerepét és helyét a polgári osztály foglalja el. A barokk formavilág azonban nem bomlik fel egyszerre. Az átmenetet a rokoko képezi, amely már nem olyan pa- tetikus mint a barokk, amely már el hagyja a nagy gesztusokat. Báj, játé kosság, vidámság jellemzi inkább ezt a kifejezési formát. Nem külön stílus ez, nem külön kiforrott világnézetből fakad, csak a vallásosság csökkenését, az em berek felvilágosodásét jellemzi. A cseh országi festészetben Norbert Grund mun kája tükrözheti ezt a világot. Festmé nyei már nem a nemesség vagy az egy ház számlára készültek, hanem a polgá rok igényeit elégítik ki. A polgári osztály majdnem egész szá zadon keresztül húzódó igyekezete a szá zad végén egyszerre robban ki a nagy francia forradalomban,, amely gátként áll két világ között. Körülbelül ettől az időtől számíthatjuk az újkori, kifejezet ten cseh tájképfestészetet. A klassziciz mus kora ez, (kb. 1780—1800-ig) a nagy változások időszaka. Mindaz, amit egy egész évszázad készített elő, most válik valóvá. A gőzgép feltalálása, a szén, a hajózás, a nemzetközi kereskedelem ki építése jellemzik ezt a kort. A jobbágy ság eltörlésével megerősödik a nemzeti öntudat is. Ebben az időben jelentkezik a cseh táj, már tudatosan a művészetben. Elein te inkább a grafikában, mint pl. Kohl csehországi várakat ábrázoló rajza'tan. A hangsúly azonban inkább a történelmi vonatkozásokon van, mint a festői essé gen. A művészet figyelme ebben a kor ban az antik világ felé fordul, a kor íz lése ebben a korban a görög-római világ formáiban látja a tökéleteset. A klasszicizmus az emplreben folyta tódik, mely szintén hasonló ideálokat hirdet. Egyöntetű stílus megalkotására való törekvés ez teoretikus úton. Még mindig az antik világban látják az ide ált, a monumentális, nemes klasszikus formákat igyekeznek felhasználni és idő- szerüsíteni. Az európai kultúra egyik leg termékenyebb időszaka ez. Goethe ebben az időben hirdeti örök emberi evangé liumát. Beethoven pedig a szabadság himnuszát komponálja. A cseh festőművészeire lényeges fon tossággal bír az 1800-as év, amikor Prá gában megnyílik a festőművészet’ akadé mia. A tájképfestészeti szak pedig 1806- ban alakul meg, Karéi Postl vezetésével, akinek munkája hűségesen tükrözteti korának a tájképről alkotott nézetét. A klanszicissta szemlélet jegyében festi he- ro'kus, szerkesztett tájképe:t, melyek nem egy bizonyos valóságos tájat ábrázolnak, hanem a műteremben vannak összeállít va a természet egyes elemeiből külön féle kcmpoziciós elvek szerint. Postl azonban szorgalmasan tanulmányozta a reális természetet is. melyből képeinek egyes részleteit merítette. Életének és munkájának utolsó szakasza már át nyúlik a következő stílus-irányzatba, a romantikába, mely nyomot hagy alkotá sain is. Az említett kiállításon két kéret láthatunk tőle: »Táj viharban«, és »Táj tóddal«. Tanítványainak legtehetségesebbje An tónia Mánes, aki 1835 óta szántén pro fesszora lett a tájképfestószetnek az akadémián. Müvein kezdetben érezni lehet a klasszicista hatást, de későibb ízig- vérig romantikus művésszé válik. A romantikus művészetet (kb 1820-tól 1848-ig) két irányra oszthatjuk: a bie dermeiert a második rokoko követi. To vábbra is haladó tendenciájú kor ez. A polgárság a politikai hatalom eléréséért küzd, a kultúra terén pedig igyekszik kialakítani saját művészi kifejezési fór Hozzászólás a „Szlovák Nemzeti Képtár” kiáilitásáhoa
