Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Kálmán Béla: A magyar nyelvjárásokról
híján csak a. kezdő lépésekig juthatott el. és még ezeket is megálLÍtotta a második világháború pusztító vihara. A fölszabadul ás után az első ötéves terv új korszakot jelent mindem tudó - mány, így a magyar nyelvtud ormány éle tében is. Népi demokratikus; kormányza tunk tudománypoli tákája szinte korlátlan anyagi lehetőségeket (Mztos't a tudomá nyos feladatok végrehajtására. így 1949-ben nálunk is megindulhattzk a nye vatlasz-munkálatck. A próbagyüj- tések után 1950. elején megkezdtük a vég leges anyaggyűjtést is. A mintegy 1500 adatot felölelő kérdőívek magukba foglal ják á nyelvjárások legfontosabb hangtani, alaktani és szőkincsbeli eltéréseit. Ezeket fogalmi körök szerint (ház, konyha, ru házat, osalád, testrész és elemi tevékeny ségek, földművelés, állattenyésztés, ha tári csoportosítottuk. A kérdőíveket mnt- egy 350 községben, tehát nagyjából min den tizedik helységben kérdezzük ki és jegyezzük fel. A kutató pontok eloszlása a népsűrűséghez igazodik. A gyűjtést összesen 6 'kutató végzi, minid képzett nyelvész. A gyűjtés össre- haingoláriára havonta megbeszéléseket, kö zös h angl em ezhali gatás cka t tartunk é: időnként közös kiszállásckat hajtunk vég re. Az anyaggyűjtés elsősorban a téli idő szakban történik. A földművesek ugyanis ekkor érnek rá leginkíbb, a hosszú téli estéken szívesen elbeszélgetnek. Kérdő-, ívűnk anyagát minden községben több személytől kikérdezzük, iaz adatokat e1- lenÖrizzük, mert az a bálunk, hogy a köz ségben leghasználatosabb alak kerüljön a térképre. Kü’ön jelet kapnak a csak öre gektől vagy csak a fiatalabb nemzedék től használt alakok. Egy-egy kutató pon ton átlagban három napig tartózkodunk. Az így összegyűjtött anyagot a gyűjtő - térképre is vetíti. Minden szónak, illetve jelenségnek megvan a külön téröíépe. Munkánkban felhasználtuk az eddigi kül földi nyelvatlaszok, elsősorban a Szovjet unió most készülő nyelvatlaszainak tanul ságait. A nyomtatásban megjielent anya gon kívül szemé yes megbe3zó'és formá jában is folytattunk tapasztalatcserét a cseh és a szlovák szakemberekkel, két ku tatónk pedig a román nyelvatlasz vezető jével. Anyaggyűjtésünknek eddig mintegy a feléig jutottunk el. Köszönettel tartozunk a csehszlovák kormánynak, elsősorban az iskolaügyi minisztériumnak, hogy lehető vé tette kutatásaink kiterjesztését Déi- Szlovákia magyarlakta területeire, és hogy munkánkban, minden rendelkezésre á.Ió eszközzel támogatott, ügy egy hónap alatt D él -43zlovákiában hét kutató ponton s' - került elvégeznünk a gyűjtést. Itteni mun kánk azért is jelentős, mert a tanulmá nyozott nyelvjárások egy része rendkívül régies és számos, tőlünk feljegyzett je lenség ismeretlen volt eddig a tudományos irodalomban. így például a kukorica tö rökbúza elnevezése eddig csafk Erdélyből volt ismeretes, most pedig előkerült Vá- gáról és Gerencsérről is. Ugyancsak Vá gón találkoztunk a névelő teljes hiányá val és a többi nyelvjárástól teljesen el térő szórenddel is. Nyelvjárási munkálataink más irányban is folynak. Szinnyei József már említett 1901-ben megjelent tájszó tára óta a kü lönböző folyóiratokban, nyelvjárási mono gráfiákban és kéziratban hatalmas anyag gyűlt össze. Ezért 1950-ben megindultak az úi Tájszótár munkálatai. Az edd'gi gyűjtés adatai számát 200.000-re becsül jük. A gyűjtésbe számos egyetemi hall gató is bekapcsolódott. Így már az egye - fém padijaiban fontos tervmunka részesei vé válnak, ami nemcsak tudományos muinkakedvüket foikotzza, hanem kifejt esz - ti bennük a felelősségérzetet is. Az új TMazótár anyaggyűjtése előreláthatólag 1954-re be is fejeződik és megkezdődhetik a szerkesztés. A tájszótárakon kívül fontcs egy-egy kisebb fa drajzi egység teljes szók ncsá - nek közzététele is. Ezen a téren is örven detes eredményről adhatunk számot. Az 1936-ban megjelent két nagy munka (Csüry Bálint: Szamosháti Szótár és Wldhmann György: Wörterbuch des ungari- rchcn Csángó - dialektes) mellé éppen az idén decemberben sorakozott fel Kiss Gé za Ormánysági szótára Keresztes Kálmán szerkesztésében. A nagy kollektív munkálatok mellett szükségesek a kisebb nyelvjárási tanul mányok is, egy-egy község vagy kisebb kerület nyelvjárásának bizonyos irányú feldolgozása. így például az akadémia ösztöndíjas pályátéte'ei között ilyenek is szerepelnek: Egy falu nyelvjárásának ige ragozási rendszere; nyelvjárási eltérések nemzedékek és nemek szerint egy falu nyelvében; a gyapottermesztés szók nőse. itib. A nyelvjárási tanulmányok nemcsa.c értékes anyagot szolgáltatnak, hanem al kalmat adnak a fiatal kutatónak arra is, hogy a nyelvet a maga elevenségében, változásában, sokrétűségében tanulmá nyozza, hogy későbbi tudományos munká jában saját gyűjtésére is támaszkodhat - sék. Ezekbe a munkálatokba bele kell kapcsolódnia a szlovákiai magyar egyete mi hallgatóságnak is. Vannak ugyanis olyan helyi nyelvjárási kérdések, amelye ket ók itt a helyszínen sóikkal könnyeb ben és eredményesebben oldhatnak meg, mint mi, akik kénytelenek vagyunk álta lában csak a nyomtatásban eddig megje lent és gyakran kétes értékű anyagra tá maszkodni. A magyar nyelvtudomány ötéves terve nemcsak a magyar nyelvészeti munkála tokkal foglalkozik. Befejezésül még rövi den felsorolom az egyéb tervmunkákat. A múlt század második felében jeent meg Budenz József hatalmas munkája, a
