Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Imre Samu: A magyar nyelvtudomány ötéves terve
a tudomány egyes területei, s nem utolsó sorban éppen a nyelvtudomány kérdései iránt. A Horthy-rendszer tudománypolitikája elhanyagolta a széles néprétegek kulturá lis felemelkedését szolgáló tudományos müvek kiadását. Ennék köszönhető, hogy még ma sincs tudományos alapokon álló, de a nagyközönség igényeit is kielégítő leíró nyelvtanunk. Ezt a hiányt igyekszik pótolni egyik legfontosabb tervmunkánk: A mai magyar nyelv leíró nyelvtana. A leíró nyelvtan területén tulajdonképpen kettős tervünk van. Egyrészt el kell ké szítenünk a rendszeres, nagy leíró ma gyar nyelvtant, amely a m?gas;bb tudo mányos igényeket Í3 íkielégítö alaposság gal és részletességgel ismertetné a mai magyar nyelv rendszerét. Ugyanakkor azonban figyelembe kell vennünk a gya korlati élet követelményeit is. A nagy nyelvtan elkészítése ugyanis több évet vesz igénybe, azért a lehető legrövidebb időn belül egy korszerű, tudományos ala pokon álló leíró nyelvtant kell adnunk a nagyközönség kezébe. Ez & munka kb 25 íves lesz, s kiterjed a nyelvhelyességi kérdésekre is, s valamilyen szerkezeti, megoldásban a szóalkotást és a szókincs más, általános szabályszerűségekbe fog lalható kérdéseit is feldolgozza. A nyelvtan megírásit természetesen nagyméretű adatgyűjtésnek kell megelőz ne. A rendelkezésünkre álló nyelvtani példaanyag nagy része ugyanis ma már elavult. Az adattári gyüjté3 folyik. 1953- ban megindul a feldolgozó munka, s a kisebb terjedelmű nyelvtan előrelátható lag 1955-ben megjelenik. Nyelvtudományunk a sztálini tanítás szellemében nagy gondot fordít a magyar szókincs tanulmányozására is. A Nyelv- tudományi Intézet egyik osztálya készíti a magyar nyelv Értelmező Szótárát. Ez a munka közepes terjedelmű kéziszótár nak készül, mintegy 55—56.000 címszó val. Célja, hogy tudományos alapokon álló, közérthető, könnyen kezelhető kézi könyv legyen a nagyközönség számára. Hasznos útmutatásul sz: Igái jón mind azoknak, akik helyesen, szépen, szabato san akarnak írni és beszélni nyelvünkön, tehát elsősorban felnövekvő új értelmisé günknek, íróknak, újságíróknak, szer kesztőknek. tanároknak, diákoknak, de ezen túlmenően egész dolgozó népünknek. A szótár felöleli és részletesen elemzi a szótári szókészletnek azt a részét, amely közkincs az egész magyar nyelv- közösség számára. Elsősorban a magyar irodalmi nyelv szótára akar lenni, de ki térj eszkediik a szaknyelvi, nyelvjárási és elavult szavakra is, amennyiben ezek szé lesebb körben ismertek. Az ipar, a tech- n ka szavai közül pl. azokra, amelyek az újságokban gyakran szerepelnek. Az Értelmező 'Szótár meghatározza a szavak pontos jelentését, illetve jelenté seit, értelemárnyalatait. Megadja a szavak szófaji hovatartozását, helyes ragozási formáit is. Az egyes szójelentések értel mezésénél feltünteti, hogy azok milyen stílusrétegben használatosak, milyen ér zelmi, hangulati tartalmuk van; választé kos, költői, szónoklás, bizalmas, tréfás, gúnyos, esetleg durva beszédben van-e helyük. Fe’hívja a figyelmet, ha egy szó a gondozottabb stílusban kerülendő. Ahol szükség van rá, felsorolja a szóvonzato- kat és állandósult szerkezeteket. Tájé koztat rokonértelmú szavaink használatá ról, sőt gyakorlati nyelvhelyességi útmu tat ást is ad, ahol ez szükségesnek lát szik. Az Értelmező Szótár elkészítésének három év óta folyó munkálatai röv'desen befejezőidnek. A jelenlegi tervek szerint a szótár 1954-ben jelenik meg, két kötet ben, kb. 2000 lapon. Üiből megindultak az Akadémiai Nagy szótár munkálatai is. A szótár any? gá- nak az összegyűjtése még 1898-ban meg kezdődött, s folytatódott 1944-ig. Eri alatt az idő alatt mnitegy három és fél millió cédula készült el az 1750—1900-ig megjelent széoiroialmi és tudományos müveikből, napilapokból, folyóiratokból. A gyűjtés azanbon még mindig hiányos. Egye'őre az eid'g gyűjtött anyag ren dezése. a háború alatt szenvedett károk fe'mérése folyik. A gazdasági, politikai, kulturális élet ben lezajló alapvető változások természe tesen hatással vannak nyelvünkre, első sorban nyelvünk szókincsére is. A min dennapi életben számos új fogalommal ismerkedünk meg, amit egyik napról a másakra meg kell neveznünk. A nyelvtu dósoknál'! arra kell törekedniük, hogy ez a nyelvben végbemenő fejlődés a nyelv törvényszerűségei szerint történjék. így a nyelvművelő munka ma igen nagy’ fel adatok előtt áll. Nyelvművelőink sikerrel folytatják a harcot a nyelv idealista szemléletéből származó nyelvhelyesség', babonák ellen. Szoros kapcsolatot tart a mák fenn a rádió, a sajtó' különböző szerveivel, s előadásaikkal. cikkeikkel közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak nyelvi kultúránk színvonalának az emelé séhez. Rövidesen meg fog jelenni egy. a nyelvművelés elv kérdéseivel foglalkozó kiadvány is, < amely remélhetőleg új mér földkő lesz * nyelvművelésünk történeté ben. , . Nyelvtudományunk igen fontos feladata az élő nyelv vizsgálata, a nyelv fejlődé sének, a fejlődés törvénysze űsége'nék a tanulmányozása. Ehhez azonban feltétle nül szükséges az, hogy alaposan ismer jük nyelvünk történetét, múltját. A nyelv-történeti vizsgálatoknak jelentős hagyományai vannak hazánkban, s a kö zelmúltban is két olyan értékes nyelv- történeti munka jelent meg, mint Bárezi Géza: »A tihanyi apátság alapítólevele, mint nyelvi emlék« c. monográfiája és
