Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Imre Samu: A magyar nyelvtudomány ötéves terve
A magyar nyelvtudomány ötéves terve A múlt év végén a csehszlovák- magyar kul túregyezmény keretén belül két magyar nyelvész, — Im re Samu, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intéze tének munkatársa és Kálmán Bé la, a debreceni egyetem finnugor nyelvészeti tanszékének a vezetője — több hetes nyelvészeti kutató munkára Csehszlovákiába érkez tek. A. két nyelvtudós a magyar nyelvtudomány helyzetéről és ter veiről, va'amint az itt végzett ku tató munkájuk eredményéről az a^bbi cikkekben számai be a »Fáklya« olvasóinak. A magyar nyelvtudomány a XIX. szá zad utolsó évtizedeiben s a XX. század elején a kor tudományos színvonalán állt. E kor k'váló nyelvtudósainak. Budenz Jó zsefnek Simányi Zsigmondnak, Gombocz Zoltánnak a nevét Európa~zerte ismer ték, sőt, ismerik még ma is. Hatalmas munkálatok indulnak meg, sőt fejeződ nek be ebben a korban. Megjelenik Sziny- nyei Táj szótára, Simonyi Zsigmond és Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvtörténeti Szótár, Szamota István Magyar Oklevél Szótára, a Magyar Nyelvújítás Szótára, sőt erre a korra esik az Akadémiai Nagyszótár és a Ma gyar Etymológia! Szótár munkálatainak megindulása is. A magyar nyelvtudománynak ez a so kat igérő fellendülése azonban a Horthy- rendszer nyomasztó légkörében nem foly tatódik. A nyelvtudomány művelését a két világháború közötti időben a kor mányzat nem támogatta. Anyagi segít ség híján a nyelvtudomány bú vár lata né hány lelkes tudós magánügye lett, s eb ből következik, hogy néhány kivételtől eltekintve nagyobbszabású, jelentős müvek nem jelenhettek meg, sőt megrekedtek az Etymológiai Szótár munkálatai is. s az Akadémiai Nagyszótár anyagának az összegyűjtését sem fejezték be. Alapvető, lényeges változást nem ta pasztalhatunk még a felszabadulás utáni első években sem. Hazánkban is érezteti hatását a marrizmus. Bár nevesebb nyelvtudósaink közül egy sem vált ,.a marrizmus hívévé és számottevő marxista munka, vagy akárcsak cikk sem jelent meg, hatása mégis érezhető volt, első sorban az egyetemi oktatásban, s ez, az anyanyelvi oktatás lebecsüléséhez, nyel- vészetellenes hangulat megteremtéséhez vezetett, aminek az eredményéit tanár képzésünk, s ezzel együtt anyanyelvi ok tatásunk az alsó- és középfokú iskolák ban még ma is érzi. A moszkvai Pravdában meginduló >Marr-vita«, Sztálin elvtársnak a nyelv tudomány kérdéseivel foglalkozó cikkei fordulópontot jelentettek a magyar nyelv tudományban. is. Sztálin elvtárs világo san, pontosan és tömören kifejtette a nyelvnek, mint társadalmi jelenségnek a lényegét. Rámutatott a nyelv fejlődésé nek alaptörvényeire, társadalmi szerepé re, megmagyarázta a termel éahez, -az alaphoz és a felépítményhez való viszo nyát, s így a nyelvtudósok, köntük mi, magyar nyelvészek is, zseniális program- mot és egységes, mély elméletet kaptunk a marxista-leninista nyelvtudományból Sztálin elvtársnak ezek az útmutatásai nagy segítséget jelentenek számunkra, de ugyanakkor nagy feladatok elé is ál lítanak bennünket. Nem kisebb munka vár ma a magyar nyelvtudósokra, mint a sztálini útmutatások fe'használása a nyelvtudomány egyes részletkérdéseiben, a marxizmus alkalmazása a nyelvtudo mányban, a marxista nyelvtudomány megteremtése. Pártunk, kormányzatunk a lehető leg kedvezőbb feltételeket teremni meg ah hoz. hogy nyelvtudósaink valóban meg ;s tudják oldani az előttük álló nagy fel adatokat. Ezer és ezer beszédes bizonyí tékot hozhatunk fel arra, hogy szocia lista társadalomban — s így hazánkban is — a tudomány megbecsülése nem üres szó, — hanem élő valóság. Bizonyítja ezt Kossuth-díjas nyelvésza'nk nem kis sza rna, az újrendszerű doktori és kanditá- tusi fokozat, az aspirantura intézményé-, nek a bevezetése, de mindennél világo-* sabban bizonyítja ezt a minisztertanács közelmúltban kelt határozata, amely je lentősen emeli a tudományos dolgozók és a felsőoktatás dolgozóinak a fizetését. Ebben -a tanévben növelte kormányza tunk a budapesti és a debreceni egyete men a magyar tanszékek számát, s így m.a Budapesten két magyar és egy finn ugor nyelvészeti, Debrecenben és Szege den egy magyar és egy fnnugor nyelvé szeti tanszék látja el a magyar-,szakos tanárok képzését. A Ma,gyár Tudományos Akadémia irá nyításával Nyelvtudományi Intézet mű ködik, ahol jelenleg 35 fiatal kutató dol gozik a magyar és finnugor nyelvtudomány, a szlavisztika, romanisztika, orientalisz tika területén. Az Intézetnek külön szó tári osztálya és jól felszerelt fonetikai laboratóriuma is van. A magyar nyelvtudósok egyre világo sabban látják, hogy ma a tudomány minden művelőjének el kell foglalná a helyét az ország építésében, meg kell ta lálnia a módöt arra, hogy ,a népért való tudományt ápolja. Kultúrál is forradalmunk szükségszerű következményekéopen a széles naptöme gekben ma mind nagyobb az érdeklődés Irta Imre Samu (Budapest)
