Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia őskori élete (II.)
Kelef-Szlovákta őskori élete írta Pásztor János Pásztor János: »Kelet-Szlovákia őskori élete« című tanulmányának első részét a »Fáklya« februári számában közöltük. Az alábbiakban a tanulmány befejező részét kö zöljük. Az utóbbi időben a keletszlovákiai ál lami múzeum két bronzkori kincslelettel szaporodott. Az egyik Bodrogszentesről (7. kép), a másik Kisgéresrői szárma zik, (8. kép). 1950 novemberében Bod- rogszentesen útépítés közben a munká sok sírt bolygattak meg, melyben be mondásuk szerint emberi koponya és ló- kcponya egy agyagedény társaságában feküdt. A sír mintegy 30—40 cm mélyen volt a régi úttest alatt, Kulcsár József 179. számú háza előtt. A kincslelet az edényben volt, amit a munkások arra menő két autó utasaival összetörtek és tartalmát szétszedték. Hosszab utánjárás után az emlékek a keletszlovákia' mú zeumba kerültek, összesen 15 tárgyat őrzünk a leletből, éspedig 7 egész és egy tört füles fokos baltát, 4 egész és 3 tö redékes kaszaféle sarlót. Az emlékek, mind a balták, mind a sarlók relief- szerű dísszel vannak ellátva. Az egyik sarlón vas tárgy rozsdái észlelhetők, ami bizonyítéka annak, hogy a leletben vas tárgy is volt, de elkallódott. A kisgéresi lelet ugyancsak e korból származik. Famunkások akadtak rá a Királyhelmec alatti Cserbozót erdőben. A lelet értékes. Több karperecét, fehér fémből (félezüst, félbronz) készült hold- formájú fülönfüggőt, bronz gyöngyöket, lemezeket, gyűrűket és több borostyán gyöngyöt tartalmaz. Mind a két lelet a Bodrogköz jelentő ségét bizonyítja az Le. utolsó évezred első felében. A zempléni hegység alján és a királyhelmeci hegyek vidékén fejlétt ke reskedelmi élet néma tanúi ezek a Jeletek. 1948 nyarán Alsó Mislye határában földcsuszamlás folytán láthatóvá lett egy közép bronzkori temető. A lelhely a várhegy déli részén fekszik, ami magá ban véve is természetes erődítmény. A szalánci hegyekből félszigetszerüen ug rik ki & kassai medencébe, három folyó val, az Olsva, Tarca és a Hermáddal kö rülvéve. Már a kőkorban lakott terület volt és nagy jelentősége volt az őskori ember stratégiájában. Délkeleti része a legmeredekebb, ott 50—60# alatt esik az Oleva völgyébe. Az ősember intenziveb ben azon részeket szállta meg, melyek legközelebb vannak a Hemád és az Qls- va medréhez, öt zsugorított csontvázas sír emlékeit sikerült megmenteni. A tár gyak között az agyagedényeknek és bronz ékszereknek van nagyobb jelentőségük. A sírok női csontvázakat tartalmaztak, minek bizonyítékai a bronz fülbevalók és dísztük. A kerámia tipológiailag a felső tiszai kultúrához tartozik, ami az iroda lomban otomani néven is ismeretes. Jel legzetes díszítése a tövisszerü kidudoro- dás spirális vonalakkal körülvéve. A te metőtől mintegy 200 méterre délkeletre sikerült megtalálni a lakóhelyet, mely Vaszil Jakab földjén terül el. Ásatás út ján feltártuk e nép termelő eszközeit, a háztartás hagyatékaival együtt. Nagy számban kerültek elő a húseledelek esontmaradványai, őz és szarvas agancs ból készült csákányok, balták, különféle nagyságú szúró- és fúró szerszámok csontból. Mindezekből megállapítható, hogy e nép foglalkozása a földművelés és állat- tenyésztés volt a vadászat és halászat mellett. ' Társadalmilag kollektív életet éltek és közösen gazdálkodtak, nem is merve még a kizsákmányolás bonyolult lényegét. Bárcán, Kassától délre hasonló bronz kori tanyahely van gazdag leletekkel, ahonnan gyermekjátékul szolgáló edénye Depó — raktár lelet Bodrogszentesről i. e* 1000 év. Depó — raktár lelet Kisgéresrői i. e. 1000 év.
