Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Pásztor János: Kelet-Szlovákia őskori élete (II.)
Gyermekjátékul szolgáló edények Bárcáról i. e. 1300 körül. Edény és két bronzbalta Szomotorról i. e 900 év körül. Hamvasztásos női sir maradványai Borsiból i. e. 900 év körül. két mutatok be, (9. kép), az 1950. év kutatásaiból. Kisebb kutatások voltak a Bodrogköz ben, ahol nevezetesebb lelőhelyek: a Bál ványhegy Bodrogszerdahely mellett, a Szomotori hegy a hasonló nevű község nél. Szomotor és Bodrogszerdahely kö zött' Kcmpos és Zoimpod dünaszerü dom bok e kor emlékeit rejtik magukban, — Királyhelmec és Szentes között a 25-ik kilométert jelző kőnél szántás és útépí tés közben megbolygatott bronzkori ta nyahely emlékei találhatók a puszta szántásokon. A szomotori hegyről edényt és két füles-tokos baltát mutatunk be (10. kép), melyek szőlő munkálatok alkalmával jöttek napvilágra. A bronzkor utolsó fázisából i. e. 000 év körüli időkből szár maznak, amely kor mintegy átmenetet képez a vaskorba. Ugyancsak e korból származnak a 11-ik képen bemutatott emlékek Borsá-ból. A Szövetségi Vasút vonal építésénél, a borsi állomás mellett a munkások hamvasztásos női sírt boly gattak meg. Az edény mellett látható a máglyán tűz által deformált bronz dísz- tű. 1952 novemberében és decemberében újabb lelőhelyeket találtunk. Koprivnieén a Giraltovcei járásban a »Petrova brezi- nának« nevezett nyíresben és a szomszé dos szántóföldeken 10 őskori halom van. A halmos temető közelebb van Bucloviany községhez (bardejovi járás), azért e község lakossága időnként a halmokból követ termelt, így lett megbolygatva egy halom, melyről rövid munka után meg állapítottuk, hogy hamvasztásos sírt tar talmaz a bronzkor elejéről. Ugyanis si került cserepekben megmenteni egy ur nát égetett emberi csontokkal. Bohdanovcén, a kassai járásban a bla- zsicei úttól 50 méterre a szántóföldeken bronzkori tanyahelyi emlékek találhatók. Földművelési munkával bolygatták meg és hozták a föld felszínére. A legköze lebbi idők kutatásának célja feltárni e lé nyegében még ismeretlen objektumokat. Kelet-Szlovákia bronzkori civilizációjá nak újabb emlékei az őskori életet teljes egészében elénk tárják. A lakosság leg inkább a kassai medencét, a felső tiszai síkságot, Sáros és a Szepesség vidékét szállta meg. A Hernád, Bodrog és mel lékfolyóik nagy szerepet játszottak a primitív törzsek életében. Mint már em lítettük, földműveléssel, állattenyésztés sel, halászattal és vadászattal foglalkoz tak. Társadalmi szempontból a barbár ság e fokán hanyatlásnak indult az ős- csztálynélküli társadalom a bronzipar és kereskedelem fejlődésével. A családok nemzetségeikbe és a nemzetségek törzsek be tömörültek.. A harcosnak és vezérnek jelentősége egyre fokozódik. E vezető réteg stratégiailag egy-egy fontosabb helyet száll meg, ami adminisztratív és ipari központul szolgált. Ilyen központ volt Bárca. Alsómislye, Zemplén és Dre- venik. Különösen nagy jelentősége lehe tett a báreai központnak, mely egy ma gaslaton a begányi malom fölött helyez kedik el. A legújabb kutatások a tanya hely déli és délkeleti részén rendszeres erödmüvek maradványait tárták fel, aho vá veszély esetén a vidék lakossága me nekült. Halottaikat zsugorított helyzetben te mették el, később máglyáu hamvasztot ták el és a test el nem égett csotjait urnákba, rakva földelték el, (12. kép). E sírok feltárásával több termelő eszköz került birtokunkba. A halottal együtt sírba kerültek kedvenc fém-, csont- és egyéb tárgyai. így például balta, tőr, sarló, kard, amiket életében használt. A női sírokban a díszítő tárgyak tömegé vel ismerkedünk meg. Ezek alapján állí tottuk össze és rekonstruáltuk a való éle tet. E civilizáció Kelet-Szlovákiában tragi kus módon ért véget. Üj népek invázió jával a lakosság mintegy 80—90%-a el pusztult, az i. e. első évezred elején. A
