Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
A szocializmusban minden törekvés főcélja az emberről, az ember élet viszonyainak megjavításáról való gondoskodás. A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye — amint azt Sztálin „A szocializmus közgazdasági problé mái a Szovjetunióban” című lángeszű művében bebizonyította — „a ma ximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendszeres kifosz tása útján, végül a legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzet- gazdaság militarizálása útján” —, a szocializmus gazdasági alaptörvénye viszont „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés nek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tö kéletesedése útján”. És valóban! Ez a röviden megfogalmazott sztálini törvény felöleli az egész programmot, a célt és az eléréséhez vezető utat is. Sztálinnak ez a törvénye köztársaságunkra is vonatkozik. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy népi demokratikus rendszerünk megjavította lakosságunk túlnyomó többségének anyagi és kulturális helyzetét. A dolgozó parasztok földesúri es egyházi földhöz jutottak, biztosítottuk termékeiknek tisztes áron való eladását, magasabb gazdasági és terme lési formák elérése céljából szövetkezetekbe tömörülhetnek, ahol az állam hathatós támogatásával növelhetik munkájuk termelékenységét és ezzel saját jólétüket is. A munkások, hivatalnokok és az értelmiség pedig meg menekültek a munkanélküliség és részleges folglalkoztatottság ostorától. Mindenki dolgozhat, fokozhatja teljesítményét és ezzel jövedelmét is. Gyermekeinkről példa nélkül álló módon gondoskodunk, valóban boldog ifjúságuk van, amilyenről mi, idősebbek, még csak nem is álmodhattunk. Széles, nyitott út áll előttük az életben a művelődés, a munka, a boldogság és a jólét felé. Az állam úgy gondoskodik agg és munkaképtelen polgá rairól, hogy nem kell nekik házról-házra járva koldulniok, mint azelőtt. Mindezek tények, amit csak az tagadhat, aki a napot is letagadja az égről. Egyébként van egy tény, amely összefoglalóan tükrözi lakosságunk megjavult anyagi és kulturális helyzetét a háború előtti viszonyokhoz képest. Néhány egészségügyi adatról van szó. Például: háború előtt, 1937-ben ezer csecsemő közül 117 halt meg, 1952 első felében pedig ezer csecsemő közül 60, vagyis csaknem felével kevesebb. A tüdővészben el hunytak száma az idén 1937-hez viszonyítva 43%-kai csökkent. A kórházi ágyak száma az idén 1937-hez viszonyítva 81%-kai emelkedett. 1937-hen 1218 lakosra jutott egy orvos, az idén 820 lakosra, vagyis 33%-kai jobb az arány. A háború előtt a szakszervezeti mozgalom nem üdültetett senkit, az idén az üdülők száma 300.000 volt, A beteg- és járadékbiztosítás költ sék megkötésének eddigi módszere, ami az eddigi hiányosságok kiküszö bölésére vezet. Az eddiginél jobban fogja biztosítani a kellő mennyiségű mezőgazdasági terméket az állam, a lakosság élelmiszerellátása és az ipar nyersanyagellátása számára, úgy, hogy ezt a szükségletet a legnagyobb mértékben hazai forrásokból fedezzük. Az új begyűjtési rendszer elősegíti a munkásosztály és a kis- és közép parasztok szövetségének megszilárdítását és az EFSz-ek további fejlődé sét. A beadások megállapításában kiküszöböli a még mindig előforduló egyenlősdit, a kulákok korlátozásának és kiszorításának hatékony eszköze lesz és fontos szerepet fog játszani az egész mezőgazdasági termelés fejlődésében.
