Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új alapszabályzatának tervezete. Klement Gottwald elvtárs beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján
ségei, valamint a családi pótlékok címén kifizetett összegek az 1937-ik évi 5.3 milliárd koronáról 1952-ben 53.9 milliárd koronára emelkedtek. 1937-ben a lakosság évi szaporulata csak 0.37%-ot tett ki, 1951-ben már 1.3%-ot. A népegészségügyi adatokon kívül más adataink is vannak, amelyek ből meg lehet ítélni a lakosság anyagi és kulturális színvonalát. így pl. 1937-ben a községeknek csak 34%-ában volt telefon, az idén már a köz ségek 98%-ában van távbeszélő. Rádióvevőkészülékek tulajdonosainak száma 1937-ben 1,034.000 volt, az idén 2,717.000, tehát 163%-kal több. 1937-ben 18 állandó színházunk volt, az idén 58 és a színházlátogatók szá ma ez idő alatt 3,000.000-ról 10,000.00ö-ra emelkedett. 1937-ben 1837 ál landó mozi működött, az idén már 3526 és a mozilátogatók száma 84 millióról 128 millióra szökött fel. A könyvtárak száma 13.100-tól 21.800-ra emelkedett, a kiadott könyvek évi példányszáma pedig 32 millióról 90 millióra. A gyermekek száma az óvodákban 88.700-ról 165.00G-ra emelke dett. • A nemzeti iskolák száma 12.990-ről 15.240-re növekedett, a nemzeti iskolák tanítóinak száma pedig 41 ezerről 60 ezerre emelkedett. A szak iskolák tanulóinak száma 60 ezer volt, az idén pedig 82 ezer körül mozog, a mezőgazdasági szakiskolák tanulóin kívül. A főiskolák száma 18 ezer volt, az idén 38 ezer. Ha kiszámítjuk a lakosságnak díjtalanul rendelkezésére álló kiadásokat, mint az iskolaügyre, egészségügyre, minden fajta szociális gondoskodásra fordított kiadásokat és a fizetett szabadságot, akkor e kiadások az 1937-ik évi 5.8 milliárd koronáról 1952-ben 81.2 milliárd koronára emelkedtek. Mindezek a díjtalan szolgálatok a bérek és fizetések átlagához viszonyítva 1937-ben 17 %-ot, 1952-ben már 42%-ot tettek ki. Ami a lakosságnak élelmiszerekkel, közszükségleti iparcikkekkel való ellátását illeti — nem lehetünk megelégedve. Igaz, hogy nálunk általában több élelmiszert és több iparcikket fogyasztanak mint a háború előtt, mivel többen vásárolhatják meg ezeket a cikkeket, azonban ezirányban sem elégíthetnek ki bennünket többé a háború előtti méretek. Mi az oka közellátásunk hiányosságainak? Vegyük szemügyre például az élelmiszereket és az élelmiszerkészítményeket. Ezekben, az eddigi me zőgazdasági növénytermelés és állattenyésztés, a begyűjtés és a behozatal nem képesek fedezni a vásárlóképes keresletet. Emellett nem kevesebb, hanem sokkal több mezőgazdasági terméket hoztunk be, mint bármikor azelőtt. így például az idén az egész búzaszükséglet 48%-át, a hús 5%-át, a baromfi 39%-át, a zsír 7%-át, a vaj 25%-át, a tojás 14%-át stb. hoztuk be. Kizárólag a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból történő behozatalról van szó. Látjuk azonban, hogy ez sem elég. Ezért nem szün tetjük meg még a jegyrendszert a legfontosabb élelmiszerekben. Csak egy kiút van: a mezőgazdasági termelés fokozása, a hektárhozamok emelése és a haszonállatok fokozásának útja, a begyűjtés megjavítása és növelése, valamint az árualapok és a vásárlóképes kereslet kiegyenlítése. Ami a piacra kerülő ipari termékeket illeti, semmi esetre sem állíthatjuk, hogy könnyűiparunk termelőképessége ne tudna előállítani mindent, amire szükségünk van a belső piac kielégítésére. Azok a mendemondák, hogy, a párt és a kormány a belső piac ipari fogyasztási áruval való teljes ellá tásához szükséges színvonal alá akarja süllyeszteni a könnyűipar termelő- képességét, ellenforradalmi fecsegés. Nem, a megfelelő ipari termelőké pesség megvan és meg is marad. Természetesen lesznek nehézségek a behozott nyersanyagok körül. A fődolog azonban a következő: Mind a könnyűipari, mind más iparbeli gazdasági dolgozóinknak meg kell szokniok, hogy bőséges választékú, jó minőségű árút termeljenek a belső piac számára is, hogy a behozott nyersanyagokat gazdaságosan
