Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Lőrincz Gyula: A Magyar Területi Színház nemzetiségi politikánk új fegyvere
Bokorné Vas Lina és Hatóné Bozi Marika és Ható Imre szág népeinek elnyomója és hóhéra volt. Számos, nem orosz nemzet teljes jogfosz tottságban élt. Nem volt saját állami ságuk, cári tisztviselők igazgatása alatt álltak, minden hivataliban orosz nyelven vezették az ügyeket, amelyet nem értet tek a helyi népcsoportok“. Majd részletesen kifejti Béri ja elvtárs a nemzetek és nemzetiségek egyenjogú ságának formáit a Szovjetunióban és be széde további részében rámutat arra, hogy: „A nemzetek ilyen igazi egyenjogúsá ga nincs meg egyetlen burzsoá állam ban sem. Érthető is ez, mivel a nemzeti elnyomás megszüntetése lehetetlen a ka pitalista rendszer keretei között. Mint is meretes, a burzsoa országokban az álla mi igazgatás egész rendszere a fajok és nemzetek egyenlőtlenségén, a faji megkü lönböztetésen, továbbá azon épül fél, hogy a nemzeti előítéleteket a nemzetek közöt ti viszály kodás és ellenségeskedés szitá sára használják fel. Napjainkban két ál lam tűnik ki különösen azzal, hogy ott faji és nemzeti megkülönböztetés dü höng — az USA és a Délafrikai Unió. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya következetesen megvalósítva a lenini-sztálini nemzetiségi politikát — az egész szovjet népgazdaság fejlődésének magas színvonala mellett biztosította a gazdasági szempontból elmaradott nem zeti köztársaságok meggyorsított fejlődé sét. Ennek eredményeképpen felszámoCtuk a múlttól örökölt gazdasági és kulturális egyenlőtlenséget a Szovjetunió népei kö zött, ami a szovjet hatalom nemzetiségi politikájának kétségtelenül egyik legfon tosabb eredménye“. Természetesen, mikor Berija elvtárs kongresszusi beszédéből idézzük a lenini- sztálini nemzetiségi .politika megvalósítá sának remekbefoglalt megfogalmazását, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a Nagy Októberi Szocialista Forrada lom 35. évében, a kommunizmus útjára lé pett, a kommunizmust építő Szovjetunió ban van, nem szabad megfeledkeznünk ar ról, hogy hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság pártunk és kor mányunk vezetése alatt csak néhány év vel ezelőtt indult el a szocializmus útján. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a lenini- sztálini nemzetiségi politika meghonosítá sa terén, hála pártunk és Gottwald élv társ bölcs vezetésének, különösen 1948 óta óriási eredményeket értünk el. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke, Široký elvtárs egy alkalommal felhívta figyelmünket arra, hogy a szlovákiai délvidék, különösen a magyarlakta területek arculata még min dig olyan elhagyatott és sivár, hogy ha az ember végig megy rajta, úgy érzi, mintha nem is tartozna a felszabadult népi demokratikus Csehszlovák Köztársa sághoz, mintha senki földje volna. Široký elvtárs figyelmeztetése után rádöbbentünk Hat óné, Ható Imre és Ható Ignác Tömeg jelenet, amikor a középparasztok erő szakkal el akarják vinni lovaikat a szövet kezeti istállóból.
