Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Gály Iván: A szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet kérdéseiről
múl megoldódott tehát a gabompróblé- ma..A gyapot, a cukorrépa, az ola jos növények, a takarmányfélék és a töb bi mezőgazdasági növény termelésénél is kimagasló eredményeket értek el a Szov jetunióban és jelentős mértékben túlszár nyalták: ö háborúelötti színvonalat. Ugyan akkor a háború után előtérbe került az ál lattenyésztés kérdése is. A Szovjetunió ezen a téren is orvosolta a háború előtti sebeket, amit az bizonyít, hogy a szarvas marhaállomány a háború előtti színvona lat már 1948-ban, a juhállomány 1950-ben és a sertésállomány 1952-ben elérte. Az ötödik ötéves terv szerint lényegesen megnövekszik a Szovjetunió állatállomá nya, ami lehetővé teszi az életszínvonal állandó növekedésének biztosítását. A kommunizmus anyagi alapjának ki építésében ugyanakkor hatalmas jelen tőséggel bírnak; a kommunizmus nagy szerű építkezései, a már elkészített Vol ga—Don- csatorna, a Turkmén főcsatorna, a sztálingrádi, kujbisevi és más vízierő művek, a szikes földek milliónyi hektár ját kertekké változtató hatalmas csa torna-rendszerek, a védőerdő 3ávek és sok más nagyjelentőségű építkezés, amelyek egyedülállóak korunkban. vn. „Másodszor az szükséges, hogy a kol hozok számára és következésképpen az egész társadalom számára előnyösen vég rehajtott fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon szín vonalára emeljük, az áruforgalmat pe dig szintén fokozatos átmenetek útján a termékcsere rendszerével1 váltsuk fel" . .. — mondja a sztálini második alapfeltétel. Tudjuk, hogy a Szovjetunióban a szo cialista termelési viszonyokat az jellem zi, hogy a tulajdonnak két formája lé tezik: állami vagy össznépi és kolhoz- tulajdon. Az előbbivel az állam, az utób bival az egyes kolhozok rendelkeznek. Ez a két túljadonforma nem áll ellentétben a termelő erők mai helyzetével és amíg ez a két forma fennáll ,addig megmarad az árutermelés és áruforgalom, amelyek azonban a szocialista állam népgazda ságában pozitív szerepet töltenek be. A kolhoztulajdon és az áruforgalom mint ökonómiai jelenségek azonban részben már ma fékezk a Szovjetunó terme lő erőinek fejlődését és a jövőben még nagyobb akadályt jelenthetnének a terv gazdálkodás szempontjából'. A kommuniz mus magasabb fázisának kialakítása te hát megköveteli a társadalom ökonómiai alapjának lényeges megváltoztatását, a kommunizmus közgazdasági rendszerének kialakítását, amely már nem számolna a kolhoztulajdonnal, az értéktörvény hatá sával, az áruforgalommal, a „pénzgazda sággal" stb. Sztálin elvtárs nagyjelentőségű munká jának egyik legnagyobb értéke abban rej lik. hogy e felétellel kapcsolatban is, rá mutat a megvalósítás útjára. A kolhoz tulajdon össznépi tulajdon színvonalára való emelésénél a lényeg az, ahogyan azt Sztálin elvtárs tanítja, hogy ,,a kolhoz- termelés feleslegeit ki kell rekesztenünk az áruforgalom rendszeréből és be kell kapcsolunk az állami ipar és a kolhozok közti termékcsere rendszerébe." A továb biakban pedig Sztálin elvtárs rámutat ar ra, hogy a termékcsere csírái már meg vannak a Szovjetunióban és hogy ezeket úgy kell fejleszteni, hogy a kolhozok ne csak pénzt kapjanak termékeiért, hanem elsősorban ipari cikkeket. Ez ugyanakkor biztosítani fogja azt is, hogy a kolhoz- parasztság sokkal többet kap majd az államtól, a termékcsere 'kiszélesítése se gítségével, mint az áruforgalom mellett, így lehetővé válik az ipar és a mezőgaz daság termelő eszközeinek égy kézben, az állam, a nép kezében való összponto- sulása, így tűnnek el a különbségek a szocialista társadalom osztályai között, úgyhogy a kommunizmusban a társadal mat az ipar és a mezőgazdaság dolgozói fogják alkotni. Ugyanakkor Sztálin elv társ kifejtette azt is, hogy a, jövőben szükségszerűen kialakul valamilyen tár sadalom-gazdasági központ, amely először is a fogyasztási eszközök nyilvántartásá nak feladatát fogja betölteni, majd ké sőbb a termékek szétosztását fogja irá nyítani. Itt már a termelést a társadalom szükségletei határozzák meg és a terve ző szervek főfeladata a társadalom szük ségleteinek nyilvántartása lesz. VIII. „Harmadszor az szükséges, hogy elér jük a társadalom kultúrájának olyan nö vekedését, amely a társadalom minden tagja számára biztosítja fizikai és szelle mi képességeinek mindenoldalú fejleszté sét" ... — így fogalmazza meg Sztálin elvtárs a kommunizmusba való átmenet harmadik főfeltételét. Az alépítmény rohamos erősödésével iz mosodik, változik és fejlődik a felépítmény s így a társadalom kultúrélete is. Hogy a szovjet emberek kulturáltsága még gyorsabb ütemben növekedjék, Sztálin elvtárs a kommunizmus győzelmének egyik feltételéként jelöli meg ezen a téren a munkaidő csökkentésének szükségsze rűségét, hangsúlyozva, hogy a társada- dalom előtt álló óriási feladatok hiányta lan teljesítése azt a. követelményt fogja felálltam, hogy a munkaidő legalább 6 órára, íkésöb 5 órára csökkenjen. Ebinek az a célja, hogy a dolgozók sokrétűen mü veitek, képzettek legyenek, hogy sok ide jük legyen a tanulásra. Másodszor a po litechnikai oktatás fontosságát domborít ják ki előttünk. Sztálin elvtárs szavai. A politechnikai oktatás annyit jelent, hogy az iskolákban elsajátítják a korszerű ter melés általános technológiai és szervezési elveit, és ezenkívül az energ atermelés, a gépgyártás, a vegyészeti ipar és a me~
