Fáklya, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 3. szám - Gály Iván: A szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet kérdéseiről
zögazdaság legegyszerűbb munkafolyama - tait. Ezzel kapcsolatban is nagyjelentő ségű az, hogy az ötödik ötéves terv vé géig a fontosabb városokban:, ipari köz pontokban befejezik aiz áttérést a hétosz tályos oktatásról az általános középfokú, tízosztályos oktatásra, miig a következő ötéves tervben már mindenütt áttérnek erre az oktatásra, úgy, hogy minden fia tal szovjet ember legalábbis középfokú is- kolázottságú lesz. A fejlett politechnikai oktatás ugyanakkor lehetővé fogja tenni, hogy az embereik ne legyenek egész é e- tükre egy foglalkozáshoz láncolva. A har madik követelmény a lakásviszonyok gyö keres megjavítása. Erre a célra törekszik az ötödik ötéves terv, amely szerint 1955- ig bezárólag 105 millió négyzetméter la kóterületet építenek ki. A negyedik fel tétel pedig a munkások és alkalmazottak reálbérének felemelése legalább kétszere sére, mind a pénzbeli fizetés : okozásával, mind az árak csökkentésével. A háború utáni öt ízben történt árcsökkentés kéz zelfogható és meggyőző bizonyítéka an nak, hogy a .Szovjetunió szilárdan halad ezen az úton. Az ötéves terv során leg alább 35 száza ókkal emelkedik a dolgo zók reálbére és 60 százalékkal a Szovjet un'ó nemzeti jövedelme. Ez feltétlenül kell, hogy biztosítsa nemcsak az anyagi jólétet, hanem a radikális kulturális fej lődést is. Ezek tehát a kommunizmusba való át menet- fő feltételei, amelyeket dialektikus egységben kell látnunk, mert egymást feltételezik és bármelyiknek f gyeimen kí vül hagyása a kommunizmus alapjainak építésében és hiányos alkalmazásuk a mi viszonyainkra — súlyos hiba volna. IX. Sztálin elvtárs nagy müvében: „A szo cializmus közgazdasági problémái a Szov jetunióban“ foglalkozz a kommunizmus ba való átmenet olyan fontos kérdéseivel is, amilyen például a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti ellen tét és lényeges különbségek megszünte tése. A város és falu közti ellentétet — amely ökonomiailag azon alapult, hogy a kapitalizmusban a város uralta, -ki zsákmányolta a falut, — már megszün tette a szocialista rendszer és egyben megdőlt Engels egyik feltevése .amely szerint ennek az ellentétnek kiküszöbölése maga után vonja a nagy városok elhalá sát. A Szovjetunióban ezzel szemben csak a Nagy Honvédő Háború során, az ország keleti részében 67 új város fejlődött ki. E kérdésnek boncolgatásánál nem sza bad elfeledkeznünk arról, hogy a falu és a város közti ellentétek megszüntetésé vel megmaradtak még köztük bizonyos különbségek és éppen a lényeges különb ségek felszámolásának kérdését oldja meg Sztálin elvtárs egyedülálló zsenialitással. A kérdés ugyanis újkeletű, a Szovjetunió hatalmas fejlődése vetette fel. Az említett kü'öribségeket egyrészt az ipar és mező- gazdaság- különböző munkafeltételei al kotják, másrészt — és ez a fontosabb — az, hogy az iparban az össznépi tulajdon formája az uralkodó, míg- a mezőgazda ságban a kolhoztulajdon formája. Ezzel a kérdéssel már foglalkoztunk, csak fon tos hangsu yozni, hogy ennek a lényeges különbséginek kiküszöbölésével is megma radnak bizonyos, lényegtelen, eltérő sajá tosságok. A fizikai és szellemi munka közti ellen tét kérdésével foglalkozva, le kell szögez ni azt, hogy a Szovjetunióban már nem zsákmányolják ki a szellemi munka kép viselői a fizikai munka képviselőit és hogy a tőkés rendszerrel ellentétben nem tátong köztünk áthidalhatatlan szakadék. A szov jet életben érvényesül a társadalom er kölcsi-politikai egysége, mivel nincsenek már ellentétes, szembenálló osztá yok. Az ellentétek megszüntetésének kérdéseit munkáikban behatóan taglalták a marx- leninizmus klasszikusai és újra . Sztálin élvtárs volt az, aki új gazdasági, politi kai, társadalmi körülmények között fel vethette a fizikai és szellemi munka közti különbségek megszüntetésének kérdését, itt is megmutatva a cél elérésének esz közeit: ,,... Nem tagadiható tehát, hogy a szellemi és a fizikai murika közti lé nyeges különbség megszüntetése a mun kások kulturális és technikai színvonalá nak a műszaki személyzet színvonalára való felemelése útján, számunkra feltétle nül elsőrendű jelentőségű.“ Magától értetődően a lényeges különb ségek megszüntetése után itt is marad nak, a munka különböző feltételeiből ere dő, lényegtelen különbségek. A kommunizmusba való fokozatos át menet ideológiai és gyakorlati kérdéseinek tanulmányozása számunkra is nagyjelen tőségű. Nagyjelentőségű elsősorban azért, mivel fegyvert jelentenek kezünkben a kommunizmus jövőjéért folytatott har cunkban. De nemcsak a jövő útját ismer jük meg ezekből a munkákból, hanem a ma építésében is hathatós támaszt nyúj tanak. A termelő erők és termelési viszo nyok összhangjáról’ szóló törvény szerinti következetes igazodás és a többi marxista törvény alkalmazása a mi viszonyainkra, így a nehézipar kiépítése döntő jelentősé gének érvényesítése a kommunizmus alap jainak építésénél — mindez biztosítéka lesz annak; hogy gyors ütemben fogunk haladni a szocializmus és a kommuniz mus győzelme felé, utunkon tántoríthatat- lanul igazodva a szocializmus alaptörvé nyéhez, amelyet Sztálin elvtárs így fo galmazott meg: ,,Az egész társadalom ál landóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biz tosítása a szocialista termelésnek a légfej - lettebb technikai alapján történő szünte len növekedése és tökéletesedése útján.“
