Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Ctibor Štítnicky: A szlovák irodalom harca az új emberért
bizonyítéka az ö irodalmi és kultúrpoli tikai tevékenységük is, amellyel a szlovák irodaimat félrevezették klasszikusaink nagy realista hagyományainak útjáról a formalizmus, a poetizmus, a szürrealizmus zsákutcájába, a rothadó és korhadó bur- zsoá álirodakon mocsarába, miközben te vékenységüket a kispolgári anarchisták szocialista frázisaival leplezték, sőt nyíl tan is hangoztatták, hogy „az irodalom nak nem szabad a mindennaipi osztáJyihanc kiszolgálójává lennie” vagy pedig butíhsa- rini módszerrel a kapitalizmus szocializ musba való fejlődésének elméletét hirdet ve. Nincs különbség a burzsoázia ezen ügynökeinek politikai és művészeti pro filja közt A nép ítélőszéke elé kerülnek, irodalmi alkotásaik pedig oda, ahová min dig valók voltak, irodalmunk szemét dombjára. A munkásosztály «. lesöpörte ezeket az élösdieket a nemzet testéről, elhárította az útból a burzsoáziának eze ket a rejtőzködő kiszolgálóit is és sikeresen kiküszöböli az építömunkánksban esett ká rokat. Hasonlóképpen szükséges volt esz mei vonalon, az irodalom és a művésze tek vonalán is felszámolni ennek a korszak nak a káros szemléletét irodalmunk törté netében, megmutatni a Dav és a Dav-is- ták igazi arcát és 1elleplezni irodalmi vo nalon kifejtett egész káros tevékenységű. két A szlovák irodalom állapota a fél* szabadulás utáni első években, sőt egyes válságos körülmények a mai szlovák iro- dialíomban, főleg a próza és az irodalmi kritika terén, Világosan bizonyítják Novo- mesky és Clementis káros tevékenységé nek befolyását még a felszabadulás után is. Pártunk vezetésével, hathatós támoga tásával harcot indítottunk a burzsoá esz mevilág maradványai ellen mai ircdaímunk- ban, harcot indítottunk magas boteeviki ■eszmeáségért Szlovákia felépítésének fo kozott feladatai fokozott feladatokat jelen tenek irodalmunk számára is. Ezért az irodalom magas eszmeisé géért folytatott harcunk nemcsak egy szeri akció, hanem állandó harc a népünk és hazánk életében beállt forradalmi vál tozások hü ábrázolásáért. A kritika és ön kritika módszerével megszabadulunk a hi báktól és hiányoktól munkánkban, hogy 'munkásosztályunk jó szövetségesed lehes sünk;. hogy minden egyes könyvünk az ő kívánsága szerint valódi megnyert csata legyen, hogy méltók legyünk elért ra gyogó építő sikereikhez. Hazánkban a szocializmus felépítéséért folyó harc keretében irodalmi vonalon is kialakul az írók széles népfrontja, akik megértették feladataikat, hogy harcolmok kei! népük, nemzetük oldalán annak bol- doig jövőjéért. Ma már nincs Szlovákiá ban hivatásos író, aki ne állna teljes szív vel becsületesen a béke és a haladás erői nek oldalán. Kezdve drága nemzeti mű vészeinken, Pod javorimskán, Timraván, Je- senskýn vagy Jilemnickýn, vagy Ivan Kras ko nemzeti művészen, aki lelkesedve kí séri figyelemmel munkánkat, Frantiáek Votrubán, aki nemzeti irodalmunkban a legszebb demokratikus és realista hagyo mányok nagyszerű harcosa volt, egészen az újabbakig Ján Kostra, Andrej Plávka, Framtŕek Hečko, P. G. Hlbina, Pavol Ho- rov, Margita Figuli müveiig, ás a fiata lokig és leg'iatalabbakig: mindnyájukból a harci szövetség egységes és szilárd front ja fonódik össze. Mindezek a burzsoa esz mevilág maradványai ellen kérlelhetetlen harcot folytatva azon igyekeznek, hogy minél hűségesebben ábrázolják új életün ket és annak új hőseit, hogy megvalósít sák a harcos és pártos irodalmat. így acólcsodik ez az arcvonal és szovjet pél da szerint a kritika és önkritika módsze rével a kommunista írék vezetésével meg- rzabadul hiányaitól és hibáitól munkájá ban és egyre újabb ha.rci sikerek felé halad. Irodalmunk e harcának élén a költé szet áll, amely elég frissen és harcosar reagál a hazai és külföldi eseményekre és kifejezésre juttatja az új idők és új költők nagy pátoszát, népünket harcba mozgósítva a szocializmus felépítéséért és a békáért. A felszabadulás óta nálunk meg jelent verses kötetek közül nagyrabecsül- jtik FraAo Kráľ fasisztaellenes verseit: „Az éjszakából a virradatba", és Jankó Jesenský versgyűjteményeit: „Fekete na pok" és „A nap haragjára", amelyekben leleplezi a fasizmus gonosztevő aircát Szlo vákiában. J. V. Sztálin 70-ik születésna- jámak tiszteletére vállalt kötelezettségek keretében jött létre Ján Kostra nagyszerű verse: „Sztálinról", amelyért a szerző ál lami díjat kapott. Ez a hosszabb költe mény, amely megénekli népünknek Sztá lin generalisszimusz iránti szeretetét, há ború utáni irodalmunk első müve, amely már a szocialista realizmus módszerével jött létre. Üj hangot és témakört hozott költészetünkb e Milan Lajéiak, a fiatal szo cialista költő. Versgyűjteményeiben' „Elv- társnőm, szülőföldem", „Üdvözlet", „Ének a nagy barátságról" és a „Reggel" cí- müekben a fiatal kommurmsta-építő boldog és harcos dalát énekli egy komiszomolista szívével és egy gazda szemléletével. An drej Plávka verseskötete: „A zöld ág" né pünk békevágyánlak bizonyítéka, amelyben kifejezi elszántságát harcolni az ötéves terv arc vonalán a világbéke megőrzéséért. Földműves népünknek a nagybirtokosok és a kulákok elleni harcit a földért és győzelmes munkáját az EFSz-ékben, „A szövetkezetes tavaszi dala" címen Ctibor Stítnický énekelte meg költői müvében. Költészetünk sikereihez számítódnak P. G. Hlbina, Krista Béradóvá, Pavol Horov, Jú-
