Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Ctibor Štítnicky: A szlovák irodalom harca az új emberért
hus Lenko, Vojtech Mihálik, és a legíia- talabbak közül Milan Ferko versei. Prózánk még nem fogódzott meg téma szempontjából annyira a jelenben, mint a költészet. A háború utáni prózai müvek közül az első Köztársaság korszakát „Ez a nemzedék" c. regényében Peter Karvaš és „Cipó" c. novellagyűjteményében Mária Jančová dolgozza fel. Az úgynevezett Szlovák Állam egy házi fasiszta arcát Dominik Tatarka áb rázolta „Papi köztársaság" című regényé ben. A regények közül, amelyek témakö rüket népünk fasisztaellenes harcából ve szik, érdemes megemlíteni Katarína Laza rová: „Hárman az égből“ Faltfan „Győzel mes találkozás“ Salgovié-Petro: „Keletről jöttek", Marenčin: „Első őrjárat“ és Kaar- vaš: „Velünk és elleniünk" című prózai müveit. Mindezek mellett Jilemnický Ga~ rammenti krónikája még mindig felülmúl hatatlan, bár szintén csak egy szűk rész letét ábrázolja népünk megszállók elleni felkelésének. A szlovák írók még mindig sokkal adósai népünknek a szabadságért folytatott hősi küzdelme rajzában. Még mindig hiányzik a felkelésről szóló nagy regény, amely történelmünknek ezt a dicső korszakát egész nagyszabású mivoltában ábrázolná. Az újjáépítést és a szocializ mus felépítésének első lépéseit fejtik (ki prózai müveikben VI. Mináč „Tegnap és holnap“, D. Tatarka „Első és második csapás", Fraüo Kráľ „Lesz, ahogy még nem volt“, Jozef Horák „Magaskemenioe" című müvei. Prózánk valódi győzelme azon ban František Hečko „Fából épült íáliu“ című regénye, amelyet a szocialista realiz mus módszerével alko Jött igen Sikere sen. A szerző lefesti benne a fejlődő falu életét a fel szabadulástól máig, átmenetét a szocializmushoz. A mü további értékei epikai jellege és jó humora. Drámairodalmunk is elérte már első je lentős sikereit Ján Skalka „Kecsketiej", Králik „Tölgyek a PoTana aljában“ és „Forró nap", Karviaá „Emberek a mi ut cánkból“ című vígjátékával. Ide tartozik magyar társunk, Egri Viktor sikeres szín müve a „Közös út“ is, amely a szlovákok és magyarok együttéléséinek egyes pro blémáit igyekszik megoldani Dél-Szlová kiában az EFSz körüli harcokkal össze függésben. A színmű jó hozzájárulást je lent a burzsoa-naciomal'izmus és soviniz mus elleni harchoz. Az irodalom-kritikai és történeti müvek közül ki kell emelni František Votnuha Irodalmi tanulmányait és Alexander Matuška Üj profiljait. Az ifjúsági írók közül sikeresen töreked nek a valóság új szemleletére J. Horák, K. Bendová, R. Móric, Fr. Zima. Sikeres iro dalmi gyűjtemény ifjúságunk és gyerme keink számára a szlovák írók gyűjtemé nye: „Művészek a gyermekeknek“. Nem lehetünk elégedettek irodalmunk helyzetével, bár már élért néhány figye lemreméltó sikert. Számos műben, még megmutatkoznak a burzsoa eszmevilág csökevényei, a formalizmus és naturaliz mus csökevényei, olyan hiányok, amelyek abban gyökereznek, hogy eszmeileg nem készültünk fel irodalmiunk nagy feladatai nak legyűrésére, hogy nem sajátítottuk el kettőképpen a szovjet tapasztalatokat, hogy nem ismerkedtünk meg elégségesen né pünk életével és munkájával. íróink még mindig nem merültek bele új életünk ve rőfényébe, még mindig csak felületesen szemlélik és ezért gyakran sematikusan Vérslzegényen, vagy egyoldalúan, egyéni szemszögből vagy mesterkélten látják. Tanító Pártunk, szülőanyánk gondoskodó k?zenek vezetésével azonban egyre továb bi írók küzdik át magukat a burzsoa ter heltségen, hogy hozzájáruljanak a győze lem közös ügyéhez, és szívós harccal igye keznek megszabadulni munkájukban a hi báktól és hiányoktól. Ebben az igyekezet ben nagy erősítést jelent a munkásosz tály, a dolgozó parasztság, ifjúságunk és új értelmiségünk soraiból való új káde rek özönlése. Ezek az emberek az ötéves terv munkahelyeiről, Szlovákia iparosítá sának csomópontjaiból, üzemeinkből és szö vetkezetünktől jönnek tele örömmel és energiával, szabadon és terheltségtől men tesen, mint népi demokráciánk építői és gazdái. Közelebb hozzák a témakört, fő leg a prózában és a drámában, elmélyed nek országépítésünk égető problémáiba, megtárgyalják a szocialista i,párosítás kö rülményes és nehéz problémáit, és az em berek közötti viszonyt gyors növekedésük és átváltozásuk idején, irodalmunkat új témakörrel gazdagítva, új költői dallam mal dalolnak, főleg a költészet terén. És így a mi irodalmunk a bennünk rej tőző régi ember, a burzsoá eszmevilág ösz- 'szes csökevényei elleni kérlelhetetlen har cával a szocializmus felépítéséért, az em berek gondolkozásában megindult forradal mi változás sikeres befejezéséért, az új szocialista ember neveléséért, kezdeménye ző, művészi, 'alkotó és munkaerejének ki fejlesztéséért folyó harc döntő tényezőjé vé válik. Ezáltal meggyorsítja hazánk gazdasági és politikai fejlődését is, erősíti védelmi készségét és befolyásolja min déin. tekintetben való felvirágzását. * * * Marx Károly már 100 évvel ezelőtt megmondta, hogy a kommunista társada lomban minden embernek olyan egyformán fog jutni kenyér, mint rózsa, A szovjet nép, amely a kommunizmust építi, már va lóra váltja Marx forradalmi álmát. Ami kor nemrégiben a Csemiadck kultúrmun kása,mák iskolázásán elmondott beszámo lómban említettem Marxnak ezt a jósla tát, a vita során nagyon szépen hozzászólt egy fiatal munkás a következő szavakkal: „Igaza volt Marxnak. Hiszen a művészet már nálunk is kezd életünk rózsájává vál ni, megszépíti az óletünket, jobbá tesz minket. Csak minél több rózsát, minél több rózsáskertet, hogy illatozzon tőlük a mi nagyszerű életünk!"
