Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Ctibor Štítnicky: A szlovák irodalom harca az új emberért
vagy teljes munkákkal, amelyeket belőlük a burzsoá irodalmi cenzúra kihúzott, mert leleplezték ragadozó arcát és harcba hívták korhadt társadalmi rendszere ellen. Csak most láthat napvilágot Hviezdotslav leg szebb és legforradalmibb költeményednek egyike: „Nektek tekintetes és nagyságos uraknak’* amelyet a burzsoá irodalomtör ténet eltitkolt, azzal a szándékkal, hogy kitörölje nemzeti irodalmunkból kapitalis ta-ellenes éle miatt és csak ma került százezres példányszámban a széles néptö megek kezébe, hogy Hvieadoslavat még szeretettebbé és tiszteltebbé tegye a nem zet szemében. Mindez azt bizonyítja, hogy a kommunisták az örökösei mindaamak a nagyszabású, nemes és haladó műnek, amely a mi nemzeti kultúránkban lét rejött, hogy annak védelmezői és kifej lesztői és hogy egyedül a győzelmes munkásosztály méltó erre a nagy örökség re, hiszen megvalósítja az ezekben a mü vekben kifejezett álmokat és vágyakat Klasszikusaink reaüsta hagyományait a kapitalista Csehszlovákia idejében Pe ter Jilemnický, nemzeti művész a nagy proletár író fejlesztette tovább, akinek a müvével megkezdődik nálunk a szocialista realizmus fejlődése, azé a realizmusé, amely minőségileg magasabb mint az irodalmunk ban addig ápolt realizmus. Peter Jilemnic ký a Kommunista Párt és a munkásosz tály hű fia, a szocializmus győzelmének odaadó harcosa volt Regényeiben (Töret len föld, Egy darab cukor..., Az iránytű), híven ábrázolja a szlovákiai dolgozó nép nyomorát és kizsákmányolását és a Kom munista Párt vezetésével a kizsáfcmányoi- lók ellen folytatott harcát Müveinek hő sei, a kommunisták, a nyomorban és az el nyomatásban is látják harcuk távlatait hisznek a munkásosztály győzelmében. Ji lemnický élt a Szovjetunióban mé'y oda adással szerette a Szovjetuniót és halálig hű maradt a szovjetek országához. Müvei (Két év a szovjetek földjén, Dübörgő léptek) elmélyítették népünkben a szere- tetet a Szovjetunió és a szovjet nép iránt és harcoltak az első szocialista ország minden rágahnazója és ellensége éllen. A szlovák nép físisisztaeüVnes harcának örök- életü emléke lesz Jilemnický utolsó regé nye a „Garamment! krónika" amelyben a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a FeLső-Ga- rs.m mentén lejátszódott eseményeit fes ti le, valamint a Szovjetuniónak felszaba dító küzdelmünkhöz nyújtott önzetlen se gítségét. Jilemnický Péter müvét ismerik és szeretik nemcsak nálunk, hanem a Szov jetunióban és a népi demokráciák orszá gaiban, sőt a világ más részeiben is. Né pünk mindennapos tankönyve, mert meg mutat! a, hogy milyen osztályharcok kö zepette növekedett a proletáriátus forra dalmi ereje, milyen nehéz áldozatokkal vív ták ki a kizsákmányolók felett aratott győzőimet. Szeretette tanát a SZofvjet- umáó iránt, magasra emeli a proletár nem zetköziség zászlait, ostorozza az ellenséget és a proletáriátus árulóit. A barikád ugyanazon oldalán állt Jilemnický Péter mellett egy másik kiváló szlovák prole táríró, Fráňo KráT, aki főleg az „Eltor laszolt út“ című regényével és a „Gsen- kóné gyermekei“ és „Jano“ cámü gyer mekek részére írt könyveivel becsülettel sorakozott Jilemnický Péter hatalmas mü ve mellé. Jilemnický Péterrel együtt har colt a burzsoá dekadens művészet ellesi, a harcos és pártos művészetért Edo Urx is, első marxista irodalmi kritikusunk, akit meggyilkoltak a fasiszták. Ezeknek a pro letár íróknak a müve egy síkban állt a nagy cseh proletár írók J. FtwHk, S. K. Neumann, J. Wolker müveivel, ve lük harcolva a közös ügyért, a csehszlo vák proletariátus forradalmi vágyaáhak és céljainak eléréséért. Az ö nagy hagya tékukra támaszkodik új szocialista irodal munk, amely a népi demokrácia nyújtotta feltételek mellett virágzásnak indult, klasszikusainktól és a dicső szovjet iroda lom ragyogó példájából tanulva. Mielőtt a jelenkori szlovák irodalom mal foglalkoznánk, meg kell világítanunk a Daiv folyóirat és azon irodalmi csoport funkcióiját .és irányvonalát, amely cso port e körül a folyóirat körül összpon tosult. A Dav 1924—37 között jelent meg és ma már teljes biztonsággal mondhat juk, hiogy negatív, káros befolyást gyako rolt irodalmunk fejlődésére, főleg a folyó irat és a csoport vezetői, Clementis és Novomeský hatása alatt. Az SzKP IX. kongresszusa és mindjárt után a a bu rzsoá-nacionalista és kozmo polita Clementis, Husák és Novomeský le leplezése, ami kiderítette, hogy kár tékony tevékenységet folytattak és kiszol gálták az amerikai imperializmust, jel adás voltak a Dav-csoport tevékenysé gének kivizsgálásához irodalmunk fejlődé se szempontjából. Široký elvtárs az SzKP Központi Bizottságának áprilisi ülésén hangsúlyozta, hogy „a Dav-osoport de mentis vezetésével nem olyan szervezet szerepét játszotta, amely a szlovák értel miség tömegeit közelebb vitte volna a Párthoz, amely emelte volna a Párt te kintélyét az értelámségi tömegek közt, ha nem éppen eLienikezöleg, olyan szervezet szerepét játszotta, amely ütközőként fel fogta a szlovák értelmiség jelentős részé nek a Párt és a Szovjetunió iránti rofcom- szenvét és amely igyekezett azt elszige telni a Párt befolyásától. A Dav-isták valójában igen komoly akadályt képez tek abban, bogy a szlovák értelmiség be csületes tagjai, akik rokonszenveztek a munkásosztály haroávali megtalálják a Párthoz a helyes és őszinte viszonyt, hiogy teljesen és egész lelkűkkel elszánják ma gúikat a munkásosztály szent ügyének szolgálatába állni.“ Ma már tudjuk, hogy az árulás és a káros tevékenység össze függő láncáról van szó, amely a munkás osztály forradalmi harca és élcsapata, a Kommunista Párt elten irányult. Ennek
