Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Sas Andor: Gogoly 1809-1852
Gogol és Bjelinszkij B. Lebedev rajza. tor és egyenes szembenézés az orosz va lósággal. A Holt lelkek sikere sem volt képes Gogolt rábírná arra, hogy odahaza ma radjon. Üjra távozik, ezúttal hat eszten dőre. E második külföldi tartózkodása alatt a Holt lelkek folytatását akarta megírná, de fiatalom, az irod almi siker csúcs pontján súlyos lelki válság gátolja nagy szerűen magasbaivelt alkotómunkáját. Hozzáfog a Holt lelkek második részének megírásához, die meghiasonlott önmagával’, elvesztette tehetségébe vetett hátét és vé gül nem tudta befejezni, amit tervezett, sőt a már elkészített folytatást ás eléget te. 1847-ben könyvet adott ki, címe Rész letek barátaimmal folytatott levelezésemből, s ennek tartalma elképeszti tehetségének tisztelőit. Józanul megmagyarázhatatlan fordulattal védelmébe veszi a jobbágyrend- szert, a cári abszolutizmust és a pravo szláv egyházat. Ekkor írja meg Bjehmisz- kij Gogolhoz intézett híres levelét, me lyet Lenin a forradalmi demokraták tö rekvései .páratlan dokumentumának tart. Bjelinszkij Gogolhoz intézett levélé iben azt írja, hogy az író leveleit tartal mazó kötet megjelenése után minden nemes szív felháborodásban tört ki, a Csá- csikovok, a Nozdrojovok pedig ujjongtak. Az orosz ember nem a miszticizmusban látja üdvét, sem az aszkézásben és a pie- tüzmusban, hanem a civilizáció, a művelő dés és a humanitás sikereiben. „Nem pré dikációra van szüksége (ebből eleget hal lott), sem imádságra (ebből már eleget maga elé mormolt), hanem arra, hogy a népben emberi méltóságának érzése föl ébredjen, arra az öntudatra, amelytől annyi századokon át sárba és szennybe táporva megfosztották, jogra és törvények re van szüksége, amelyek nem az egyház tanításaihoz igazodnak, hanem a józan észből és Igazságból fakadnak. És végül arra is szüksége van, hogy a törvényeket a lehető legpontosabban betartsa E he lyett mit lát a haladás barátja? A föl desúriak kereskednek jobbágyaikkal s rosz- szabbak, mint az ültetvényeseik, akik a maguk embertelenségére azzal a kifogás sal keresnek jogcímet, hogy a néger nem ember. És ‘amikor a jobbágyrend meg szüntetésének kérdései nyugtalanítják az apatákus álomba merült orosz embert, megjelenik egy kiváló író, aki előző mü veivel az orosz embernek öntudatra éb redésére annyira hatott, megjelenik új könyvvel s ebben az egyház nevében a barbár földesurakat arra bujtogatja, ösz tökéli, hogy a jobbágyoktól még több pénzadót zsaroljanak ki, hogy még kí méletlenebb szitkokkal illessék őket. A pravoszlávba soha nem volt más, mint a világi hatalom kiszolgálója. Gogol azt is hirdeti könyvében, hogy a műveltség az egyszerű ember számára nemcsak haszon talan, hanem egyenesen ártalmas. Bjelán- szkáj azzal a föltevéssel él, hogy a fel-
