Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 3. szám - Sas Andor: Gogoly 1809-1852
N. V- Gogol, Ilja Repin festménye A ház, melyben 1809 március 31-én szüle tett N. V. Gogol, Veiké Soroéinci, Mirgo- rodi járás korrupt hivatalnoki karnak segítségével Oroszországban gigantikus kaszámyaremd- szert valósít meg. Az az idő, amikor Gogol Pétervárra ke rült, s az a másfél évtized, amelyet alko tómunkában tölt el, a földesúri-jobbágy viszonyok rothadásos bomlásának a kora A föktesuraknak a jobbágyok irányában tanúsított bánásmódja a végletekig elfa jul, Az irodalom volt az egyedüli szószék ahonnan a nép tiltakozása és panasza, fölháíborodása és elkeseredése megszólal hatott. A cári unalom tudta ezt s ezért cenzúrával, megnyomorítással, börtönnel és bitóval rátiport az írókra, I. Miklós korának szörnyű körülményed árnyat vetnek Gogol pályájára. Személye szerint nehezen bírja ki az otthoni ful laszt» légkört, ami abban mutatkozott, hogy először három évre, azután hat esz tendőre külföldre költözött. Ragyogó te hetsége azonban müveiben diadalmasan megküzd a zord atmoszferikus viszonyok kal, belehasít a feudális állapotok sötétsé gébe. A földbirtokosok életéről, vissza éléseiről és erkölcsi bomiottságukrói ős- erejü és megdöbbentő közléseket tesz a szatíra és a keserű humor elevenségével fűszerezett, páratlanul szemléletes nyelven, az egyes jellemeket nagyszerűen megele venítő ábrázolás realizmusával, élethűsé gével. A cári korszak bürokráciájának hitványságáról igazi körképet visz színpad ra, Társadalmi vígjátékát a „Revizort’* a mosolyba és nevetésbe átcsapó művészi megbélyegzés olyan mestere alkotta meg, aki gyöngéd és kedves, felderítő és szóra koztató tud lenni akkor is, amikor ostor ral sújt le gyalázatos és sötét szociális bűnökre. Gogol művészetének szemléltető és tükröztetö ereje ép ily eleven akkor is, amikor érdeklődése Ukrajna múltja felé fordul. A kozákok XVI. századbéli sza bad életének, a lengyelek elleni harcaik nak, Dubno ostromának, egy kozák hét re an és két fia hősi bárdoíatlanságának és tragédiájának olyan rajzát tudja nyúj tani, amely az olvasót mint emlék a Buiyba Tárasz olvasása után egy életen át elkíséri. Elementárisán ösemberi e ko zák k atcnatársadalom heroázmusa és túl áradó energiája a Dnyeper-vidék páratlan művészettel ábrázolt tájainak keretében, az ukrajnai csalogány bűvös szépségű da lától, a Dnyepr habjainak zsongásától, szi laj táncolok dobbanásaitól és a hadba vo nuló kozákok fegyvereinek csörgésétől kí sérve. A Tárász Bulyba 1831-ben jelent meg mint a Mirgorod című kötet legterjedelme sebb darabja. Rajta kívül még három el beszélés van ebben a kötetben: a Régi vi lágbeli földesurak, Ivánovics és Nikiforo- vics és a Víj. Ugyancsak 1831-bsn adta ki Gogol az „Esték a Gyikamka melletti majorban“ címet viselő elbeszélés-gyűj teményt. Ezzel aratta első nagy sikerét Megismerkedik Puskinnal, aki az Estékről
