Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Sas Andor: Nagy Péter cár felkeresi Pozsonyt
tében vereség éri az ostromlókat. Az  oroszok egész ágyúparkja elvész, de egy  éven belül Nagy Péter parancsszavára új  tüzérség vonul fel, amelynek kétszer any-  nyi ágyúja van, mint amennyit' az előző  évben elvesztettek. Megkezdődik a győzel.  meic sorozata a balti partokon, a Néva  folyó és a Ladoga-tó mellett, ama kor  egyik legf egy elmezettebb hadser egek a  svéd katonaság ellen. 1703-ban már le teszik a Péter-Pál-erőd alapkövét és a  modern nagyváros, Pétervár tervezése és  építése megindul. A nemesi lovag csapa tos: ég a hadiszolgálat mellett ipart és kereskedelmet is űző sztrelicek helyett  d.iagonyog ég gyalogsági ezredeket szer vez. a hadsereg és a nép kapcsolatát  szorosabbra fűzi az állandó hadsereg  m eg tarern. Lésével, melyben a harcosok hi vatásszerűen szolgálnak, mert Nagy Pé ter fölismerte, hogy az igazi katona nem  lehet egyszeosmind iparos, vagy kereske dő, hanem minden képességét, erejét és  idejét a kiképzésnek ég a szolgálatnak  keli szentelnie, a svédekkel megkötött nystadi béKével 1721-ben győzedelmesen fejezi be az orosz népnek a XV. század  óta meg-megújuló harcát tengerpart ért. 1703-ban mar megjelennek a Iseván  az első külföldi hajók árukkal megrakva  Szükség volt a behozatalra, mert a gazda sági elmaradottság különösen ipari téren  volt érezhető, a k-sipar nem tudta ellátni  az állandó hadse.eg szükségleteit, ennek  ruha, cpő, puska, ágyú, lőpor és számta lan más fölszerelési cikk kellett. Az ipari termelés hiányain azonban  nemcsak a behozatal, hanem nagyarányú  iparfejlesztés is segített s Nagy Peter ko rában különösen! gyapjú-és vászonáruk ké szítése, továbbá a bőrgyártás fejlődött, A  nyersanyagok és mezőgazdasági termékek  exportját megkönnyítette a balti kikötök  meghódítása, míg azelőtt az exportkeres kedelem az Északi Jeges-tenger partján  fekvő archangelszki kikötő használatára  kényszerült. A Nagy Péter koráiban ural kodó merkantil gazdaságpolitika a bel földi manufaktúrákat és iparágakat vám védelemben részesítette s támogatta és  fokozta a 'kivitelt. Nagy Péter alkotó bátorsága annyiféle  területen diadalmaskodott, hogy szánté ne héz ezeket egyenként fölsorolni és tár gyalni. Egységes, központosítot kormány zatot é3 közigazgatási szervezetet alkot.  Ami régi, avult, elkopott, azt kicseréli,  mégpedig .akadályt nőm inmerő energiá val. A ruházatig és a szakállviselésig min dent szabályoz A régi, nehézkes, príka-  zoknak nevezett kormányhivatalok helyé re kerülnek a közigazgatás egyes ágai  számára szervezett kollegiális testületek,  amelyek olyanok, mint az újkori abszolu tizmus korában a magyar történelemben  is szereplő kormányszékek (dikasztériu-  mok). így Nagy Péter teremti meg a  külügyet, a hadügyet, .az igazságügyet, a  pénzügyet, a kereskedelem és az ipar  ügyeit intéző úgynevezett kollégiumokat. A hivatalokban, amennyiben erre hajlandó  volt, bekerült a dolgozni akaró nemesség,  de Nagy Péter alatt a kormányzatban és  a közigazgatásban kiemelkedő tehetsége«  alkalmazottak sorából hivatalncki nemes ség is alakul. Nagy Péter éles szemével fel.  ismeri az igazi tehetségeket és származá sukra való tekintet nélkül emeli a méltó kat a legmagasabb hivatalokba. Az egyik  föprokuráttorságra emelkedett, noha mint  pásztorirú kezdte pályá_át. Safirov boltos,  segédből lett a külügyék vezetőjévé Men-  sikovnak, Nagy Péter egyik legkiválóbb  munkatársának, nem ártott, amikor irí-  gyei arról suttogtak, hogy valamikor  pástétomárus volt. > Kulturális téren elegendő megemlíteni,  hogy egyszerűbb, olvasnatóbb betűtípuso kat vezetett be, hogy a régi, elavult idő  számítás helyéra elfogadta a Julián-nap-  tárt, szakkönyveket fordíttat crosz nyelv ire, az .alkalmatlan, földigérő ruházat he lyébe bevezeti a rövid kabát viselését. Olühatatlan tudásvágyát át akarja plán tálni az uralkodó osztályokba s ezeknek  gyermekei számára újtípasú iskolákat lé tesít. Moszkvában 1702-ben külföldi szí nészek játszanak. Nem engedi meg, hogy az elébe járulék  térdre bocsátkozva, üdvözöljék öt. Kato náinak 1709-ben a poltavai csata előtt,  amelyben megsemmisitette XII. Károly  svéd király seregét, azt mondta: Ne gon doljátok, hogy Péteré t harcoltok, ti az  országért harcoltok, amely Péterre van  bízva, valamint családotokért és szülő hazátokért. Az új intézmények, elsősorban -a had sereg fenntartása kemény terhet rótt a  jobbágynépre s 1705 és 1711 között pa-  rasztföikeiésekben robban ki a do.gozók  elégedetlensége. Számos egyháznagy is  helytelenítette Péter reformjait. Ő azon ban nem tűrt ellentmondást, a felkeléseket  leveri, az egyházat alárendeli a világi ha talomnak. A feudális széttagoltság meg szűnik s megszületik a gubóraiakra osz tott, egységesen kormányzott és az euró pai külpolitikában nagyhatalom rangjára  emelkedett Oroszország, megindul ennek  története. A nagy cár még saját f ától  sem tűrte hogy a reformokat ellenző  reakció szolgálatában apja intézkedései  ellen forduljon. Amikor 1721-ben a nystadi békében  Oroszország megkapta az .addig svéd ura lom alatt álló Finn öböl ég a Rigai öböl  partjait, Gábriel Ivanovide Golovkin ál lam-kancellár .azt mondotta, hogy Nagy  Péter géniusza Oroszországot a nemlétből  a létbe vezette át. Valami hasonló fordul elő Arany Já nosnál Széchenyiről, amikor azt írta róla,  hogy műveivel a lét és nemlét határán ál lított magának emléket. Nagy Péter reformműve az orosz törté nelemben a nemzeti szempontból nemlét nek számító feudális széttagoltság és az  újkori, valóságos nemzeti lét 'határán gi gantikus arányú piramisként emelkedik-
