Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Sas Andor: Nagy Péter cár felkeresi Pozsonyt
Nem található-e mindebben valami jel képes utalás Oroszország távolabbi jövő jére, amikor Moszkva nagy birodalma egyszerű munkások összefogása útján és energiájuk segítségével újjászületik s az emberiség egyetemes történetében vezető helyet vív ki magának a kalapácsos és sarlós címer alatt. A régi Pozsony törté netének kétségtelenül érdekes és részletei ben még földerítésre váró jelensége, hogy az a férfiú, aki — mint Oroszország új kori történetének úttörő személyisége — lángelmét népi egyszerűséggel egyesített személyében, 1698-ban a város falai között időzött A pozsonyi látogatás a cárban kellemes személyes emlékeket hagyhatott maga után, bécsi tartózkodása azonban politikai szempontból csalódást jelentett száméira. Vitt ugyan magával Becsből katonai szak embereket, amilyen. Croy Eugen herceg tábornagy volt, aki a 16 éves fölszabadító háborúban Belgrád sikertelen ostromával rossz hírt szerzett katonai képességei felöl és később, mint Nagy Péter hadsere gében szolgáló tiszt sem vált be és a Bal ti-tenger partján svéd fogságba esett Nagy Péternek le kellett mondani ar ról, hogy a törökök elleni hadműveletek ben ,az osztrák császár segítségével szá moljon, mivel a Habsburgok hatalmuknak súlypontját még mindig a német biroda lom és Nyugateurópa felé keresték. Nagy Péter a hazatérése utáni első évtizedben kapcsolatba lép II. Rákóczi Ferenccel, aki nemzeti szabadságharcot vezet Bécs ellen, de ez a fölkelés nem volt olyan hatalmi tényező és olyan politikai erő, amely Oroszország szempontjából nemzetközi vonatkozásban döntő fontosságúvá vált volna. Nagy Péter diplomáciai kapcsola tot létesít H- Rákóczi Ferenccel, szövet ségi szerződést is köt vele, de a jószándé kú kölcsönös tárgyalások nem vezettek tettekre. Amikor Nagy Péter 1698 után Oroszország népe számára — hogy Ale xandr Szergejevics Puskin szállóigéjévé vált metaforáját használjuk — ablakot nyit a tenger felé, terveit északi irány ban, a Baltikum vidékén valósítja meg a a XVIII. század első- negyedében. A du nai flottillát pedig, amelynek megszemlé lése, megismerése Nagy Péter pozsonyi látogatásának célja volt, az 1699-ben meg kötött karlócai béke után teljesen elha nyagolják s a korhadásnak induló hajózá si fölszerelés faanyagából a város alkal milag vásárol egyctmást hidak és csóna kok javításának céljára. ziciót akartak biztosítani maguknak s ez — amint Alekszej Tolsztoj írja — kiáb rándítóan hatott rá. Az európai körút kö vetkezménye volt az, hogy Nagy Péter felszabadító küzdelmeinek frontját észak felé, a svédek ellen irányítja. 1700-ban békét köt a törökkel, mert nincs rá kilá tás, hogy ellene a Habsburgokkal együtt működve folytassa a háborút. Sereget szervez és megtámadja Narvát, a svédek által tartott nagyfontossíágú erődöt a Balti-tenger mellett. Nagy Péter (1672—1725) neve nemcsak geniális államszervezőt, hadvezért és po litikust . jelöl, hanem a legnevezetesebb fordulatok egyikét jelenti az orosz törté nelemben. Európai körútja folyamán á hannove- trai választófejedelmi udvar müveit höl gyed, akik szabad óráikban a nagy Leib- nizzel, az integrálszámítás és az atomel mélet atyjával mérik össze éles elméjük fegyvereit, elámulnak, amikor a náluk vendégül látott cár ácsmunkában edzett hatalmas alakja fogadótermükbe lép s önérzetesen megmutatja nekik kérges tenyerét. Ég amit ez a kérges tenyér megmar kolt, azt tartotta és meg is munkálta. Épít mint hajóács tengerjáró hajót, de ha kell, új kormányt, új árbocokat és vi torlákat készít az állam hajója számára s kiviszi, kikormányozza, kikényszeríti azt a boldogulás szabad vizeire. Repülj hajóm, rajtad a holnap hőse — ezzei a tudattal teljesíti Nagy Péter — aki cár és a fizikai munka hőse egy személyben —•- önmaga által is világosan fölismert küldetését. Nagy Péter jelentőségének megértésére idézhetjük Sztálin szavait az SzK(b)P Központi Bizottsága plénumának ülésén 1928 november 29-én mondott beszédéből; „Amidőn Nagy Péter, - aki érintkezett a nyugat haladottabb országaival, lázasan gyárakat és műhelyeket kezdett építeni, hogy hadseregét ellássa és erősítse az or szág védelmét, ezzel elsősorban arra iráu nyuló kísérletet tett, hogy országa kisza baduljon az elmaradottság szorításából“. Nagy Péter hősi harcra szervezi' Orosz ország erőit a külpolitikai nyomás, a kül kereskedelmi blokád, a belföldön mutat kozó gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési elmaradottság ellen. Nem is mer beletörődést a régi rosszba, vagy va- lamüyen, az elmaradottság okezta kudarc ba. El akarja például foglalni a török őr séggel megrakott Azov erődjét 1695-ben. Az őrség bírja a szárazföld felől megindí tott ostromot, mert, tengerparti erőd lé vén, a tenger felől kap pótlást, erősítést, amennyi csak szükséges. Az ostrom siker, telen marad. Mit tesz ekkor Nagy Péter? A következő esztendőre már flottát épít, ezzel elvágja a vár tengeri összekötteté seit s Azov, orosz kézre kerül. Hasonló volt az eset NarvávaJ, a balti svéd erőd del, ahol először az orosz hadseregben szolgáló idegen tisztek árulása követkéz- Felbecsülhetetlen volt az a tájékozódás, amelyet Nagy Péter különböző nyugati országokban az európai külpolitika hatal_ mi tényezőiről s. e tényezők törekvéseiről személyesen szerzett. Felismerte a kapi talista önérdek szerepét a nagy tengeri és kereskedő hatalmak magatartásában és keresztül látott a Habsburgok taktiká ján. amellyel nyugaton is, keleten is po-
