Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Sas Andor: Nagy Péter cár felkeresi Pozsonyt
kelés ütött ki. Ezért útitervét megváltoz tatja és július 29-én visszaindul Moszkvába. A fiatal uralkodót a bécsi udvar nagy tisztelettel fogadja s ha itt-ott .a spanyol etikett szolgái és elfásuitjal bizonyos fensőbbséggel nyilatkoznak is az orosz vendégekről, ilyen elbizakodottságra nem volt okuk és joguk, mert a geniális orosz uralkodó fellépésében volt valami népies természetesség, amely csak azoknak a szemében lehetett szokatlan, akik bele- hierevedtek a bécsi udvar szertartásainak jármába. Lépőt császár a maga körülményességé vel és nehézkességével egyenes ellentétét képezte Nagy Péteir sokoldalú érdeklődést mutató és dm.am.kus egyéniségének. Lfipót császár és Nagy Péter kormány rendszerében voltak bizonyos egyezések, így az állam egységére és a központosí tásra való törekvés, amelyet mindenáron, ha kellett, az elégedetlenkedő föurah lá zadásának elnyomása árán is érvényesí tettek. Közös vonás volt a mindkettő által tá mogatott úgynevezett merkantilista gaz daságpolitika, amely a kereskedelemnek és az iparnak fellendítésére törekedett. A másfél évszázadra nyúló magyarországi török hódoltság a tatárok oroszországi uralmára emlékeztet. További egyezést jelentett mindkét birodalomban a városi lakosságnak viszonylag kis száma és alá rendelt politikai szerepe, valamint a feu dális földesun kiváltságokat élvező ne messég osztályuralma, amelynek külső formája a jobbágysorban élő parasztnép elnyomása volt. Míg azonban a bécsi udvarban a papság befolyása hallatlanul erős s a császár ki mondottan támogatta Kolonics egyházi abszolutizmusát és vallási türelmetlensé gét, a nehézkes bürokrácia pedig bármi lyen célszerű reform megvalósítását meggá tolta, addig Nagy Péter államának jellem ző sajátsága a nagyvonalú készség hasz nos újítások bevezetésére és maga a cár, személye szerint, a vallási türelmesség elvét képviselte. N.agy Péter kormányzati elveit ezek a sajátságok szélsőségesen megkülönböztetik a Kolonics által irányí tott uralomtól. Az orosz követség tagjai Bécset a gaz dag tengeri .hatalmak városaiban tett lá togatások után kissé szürke helynek lát ják. Lefort Péter, aki az orosz követség titkára volt és Nagy Péter kíséretéhez tartozott., Geaxfbsn élő apjának azt írja, hogy a bécsi császári udvarban nem'talál kozott azzal a pompával, amit várt. A fö- urak nagyon szerényen öltözködnek, ösz- szehasonlítva azzal, amit öltözködés dol gában más országokban tapasztalt. Nagy Péter és Kinsky államminiszter beszélgetésében különösen figyelemre méltó az a nyilatkozat, amelyet a cár Hollandiáról és Angliáról tett. Véleménye szerint ugyanis ezek az államok a kül politika terén tett minden lépésükkel el sősorban a saját kereskedelmi kiváltsá gaikat akarják biztosítani. A cárnak ez a nyilatkozata rendkívüli politikai és tár sadalmi éleslátásról tanúskodik. Ugyan akkor, amikor Nagy Péter cár az emikett két gazdag országban a termelés és a tár sadalmi élet minden részletét érdeklődés sel figyeli és megtanulja mindazt, aminek ismeretére saját országa érdekében szük sége van, egyidejűleg betekintést nyer ezen államok gazdasági szerkezetébe, tár sadalmi tagozódásába és megállapítja, hogy külpolitikai állásfoglalásukat a gaz dasági érdek szabja meg. Hollandiának és Angliának vezető gaz dasági és pénzügyi helyzete a gyarmatok leigázásán, kizsákmányolásán .alapult, a gyarmatárukkal való kereskedelemből és általában a tengeri forgalomból húztak dús jövedelmeket és gazdagodtak. A korai kapitalizmusnak ezt a fokát gyarmati kapitalizmusnak is nevezik 5 az említett államok uralkodó osztályának jóléte és vagyonossága a kereskedelmi töke felhal mozódásával függ össze. Hollandia, amely a wesztfáliai béke óta köztársaság volt s hét tartományból állt, a legnagyobb jólét_ ben élt s a XVIII. század végén egyene sen úszik a pénzben. Hollandia, mint ál lam társadalmi szerkezetét tekintve pol gári oligarchia volt s a benne érvényesülő központosító törekvések hordozói a gyar matok meghódításában közreműködő ka landor tengerészek, továbbá a stadhcude- rek akik az egyes tartományok kormány zói voltak. E centralizmus segítette győ zelemre HL Orániai Vilmost, aki 1688-ban áthajózott Angliába és megszerzi maga nak az .angol trónt. Ekkor keletkezik Angliában az újkori parlamentarizmus. A királyi hatalmat Angliában bizonyos fo kig korlátozza a parlament, .amelyben a nagybirtokos főurak mellett helyet fog laltak a kereskedő és iparűző burzsoázia legfelsőbb rétegeinek képviselői. Velencének bécsi követe joggal emeli ki, hogy Nagy Péter külföldi útja a tör ténelemben egyedülálló jelenség. A cár elhatározta magát erre a hosszú külföldi tartózkodásra hogy megismerje haladot tabb országokban a technika, az ipar és a kereskedelem vívmányait és azért teszi ezt, mert népének és országának haladá sát akarja szolgálni, ezt akarja előmozdí tani. Valóban, Nagy Péter sem fényűzést, sem pompát nem fejt ki látogatásai alkal mával, nem fitogtatja hatalmát, hanem valóságos Hárun.ai-Rasidiként járjkel min denütt a nép között, hogy zavartalanul szerezzen tapasztalatokat és gyűjtsön kon krét ismereteket. Mint egyszerű munkás vegyül el külföldi vállalatok dolgozói kö zé. Még a leveleket sem volt szabad neki másképp címezni Hollandiába, mint így: Myn Herr Peter Mihajlovics. S azokon a leveleken, amelyeket útján ő Irt, az ural kodói címer helyett a munka jelvényeit látjuk: a kalapácsot és a baltát s .a pecsét körül ezt a fölírást olvassuk; „A tanulók rendjéhez tartozom és tanítókat keresek a magam számára“..
