Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Sas Andor: Nagy Péter cár felkeresi Pozsonyt
l’ármée navalé). Erről a munkáról áz orosz követség titkára, Peter Lefort, Frantisek Lefort tengernagy unokaöccse, levélben számolt be Genfben élő rokonai nak. Ebben a levélben előfordul az „ar- mée nav.ale“ kifejezés, amely azonosan hangzik a Navale-Armament terminussal, amely az osztrák hivatalos nyelvben ak kor a dunai hajóhadat jelentette s Nagy Péter pozsonyi látogatásának tulaj donképpeni célja a Navale-Armament magtekintése volt. Tudjuk, hogy a cár sokirányú törekvé seinek egy k legfontosabb ága veit .a ha józás, hajók építése és hadiflotta terem tésé. Ö, akt Voronyezsnél, a Don folyón fáradhatalanul támogatta monitoroknak és szállítóhajóknak építését, magától ér tetődőén érdeklődött a dunai császári ha jóhad állapota iránt. Nagy Péter átrán- dulása Bécsből Pozsonyba kapcsolatban van a haditengerészet és a folyamhajózás problémái iránti érdeklődésével. Andrea de Santa Groce szeleukiai érsek, bécsi pápai nuncius 1698-ban a Vatikán külügyeit vezető pápai államtitkárral köz li, hogy Nagy Péter Pozsonyba azért uta_ zott el, hogy lássa és tanulmányozza .az ottani navale armamento-t. A Navale-Ar mament elnevezés a dunai hajóhadat je lenti és nem tévesztendő össze az úgyne vezett navalis arzenállal, vagy flcttilla- arzenállal, amely .abban az időben ugyan csak Pozsonyban volt. Osztrák oldalról Nagy Pétert Pozsony ba páter Wolf jezsuita., I. Lipót császáír gyóntató ja kísérte el, aki a császári ud varban rendkívüli befolyású személyiség volt. Páter Wolfnak szoros kapcsolata volt Rómával és összekö ttetéscdt va~lá> egyesítő, úgynevezett irenikus tervek megvalósítására .akarta felhasználni. E tervek célja a protestáns és a keleti ke resztény egyházak egyesítése volt a ró mai egyházzal. 1698 június 29-én, Nagy Péter neve- napján, páter Wolf a cár jelenlétében ün nepi prédikációt tartott s ebben az orosz uralkodóról magasztalással emlékezett meg. Ügylátszik, hogy ez a bécsi jezsuita tekintettel Nagy Péter vallási dolgokban tanúsított közömbösségére és felvilágo sult gondolkodására, lehetségesnek tartot ta a cár befolyásolását olyan irányban, hogy a nyugati egyházhoz közeledjék. Páter Wolf családi neve Lüdinghausen volt, Sziléziából származott és minden valóscinííség szerint értett és beszélt len gyelül vagy oroszul. A cárral folytatott beszélgetéseiben minden kívánatos tájé koztatást megadhatott azokról a kérdé sekről, amelyek a cárt leginkább érdekel ték: a hajó építésről, a hajózásról és a, du nai monitorokról. Páter Wolf ugyanis pap létére is nemcsak teológiával é3 lelkipász- torkodá-ssal foglalkozott, hanem időt és munkát szentelt a dunai császári flottilla átszervezésének és kiépítésének. A csá szári dunai hajóhadnak akkor legújabb típusú monitorjait Wolf-féle félgályáknak nevezik, mert ez a sokoldalú jezsuita adott ösztönzést építésükre. Egy másik jezsuita, a történe táró Wag ner, I. Lápot uralkodásáról í-t latinnyelvü monográfiájában említi, hegy Nagy Pécer sokat beszélt Bécsben Oroszországnak ar ról a tervéről, hogy hajóhadát kiépítse. A oár európai utazását megelőzőleg mint hadihajó kapitánya ré.ztvett a Don tor kolatában folyó hadműveletekben. M] ér dekelhette tehát .a hajóépítés minden rész_ létével buzgón és gyakorlat.lag foglalkozó cárt pozsonyi tartózkodása alatt? A hajó építés és a dunai forgalom jelentékeny szerepet játszott a múltban Magyarország XVII. századbeli fővárosának életében. Nagy Péter pozsonyi látogatása idején az ottani hajós céh már 4Q0 éves múltra te ltintett vissza. Lápót császár egyik rendel kezésében, amellyel Pozsony város taná csát felszólítja, hogy az ottani hajósok közreműködjenek a Dunán továbbított ka tonai szállítmányok irányításában, kiemeli, hogy a városban nagyszámú tapasztalt hajós él. Pozsony az újkor kezdetén ál lomáshelye volt- az u. n. csajkátoknak, akik a középkorban az akkori dunai hadi hajókon szolgálatot teljesítettek és akik szolgálataikért nemesi kiváltságokat is kaptak. Az utak járhatatlansága miatt a Dunán szállították mindazt, amire .a tö rökök ellen harcoló katonaságnak szüksé ge volt. A hadvezetés tehát a legszorosab ban kapcsolatban állt a Dunával, mint for galmi úttal. Edward Brown angol utazó, aki 1689 70-ben utazá t te t a Duna völ gyében, útleírásában megemlíti, hogy a Dunán sok hadihajót láitott és a császár Pozsonyban is építtetett ilyeneket. A po zsonyi hajósok céhe a Sankt Nioolaus Brüderschaft nevet viselte és a Bcüder- schaft elnevezés tulajdonkép azonos a kumpánstvo névvel, amelyet az a hajó építő társulat viselt, amelyet Nagy Péter a Don f oly ónál létesített. Vcronyezsban hollandiai ácsok dolgoztak orosz hadiha jók építésén, Nagy Péter Archangelszkben holland hajósokkal érintkezett és az oszt rák császáír dunai had .hajóin is találkoz hatott hollandiai legénységgel. A szóban- forgó időben a dunai hajóhad admirálisa Assenbourg volt, aki ugyancsak Hollan diából került ide. Savoyai Jenő 1697-ben zentai győzelme után emlékiratot készít a szükséges kato nai reformokról és ezeknek sorában emlí ti a dunai flottilla tökéletesítését és nö velését. A császári flottilának ebben az időben két osztálya volt. Az egyiknek ve zetője Sapborin admirális volt, a másik nak parancsnoka Dillherr báró. Az utóbbi egységre a Neues Kaiser Méhes -Seh f’fs- armesment elnevezés fordul elő. Ezt a flottxi 1 a .egy sége t páter Wolf sürgetésére .a felső Duna melletti dokkokban már 1697- ben építeni kezdik. Az építés céljára 100.000 forintot bocsátanak Dillherr ren delkezésére, 1698 júniusában a haditanács ugyanerre a célra további 55-000 forintot szavazott meg és a, hajóépítés egyik helye
