Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Szántó László: A történelmi materializmusról
A történelmi materializmusról Marx és Engels halhatatlan érdemei kö zé tartozik az emberiség történelmének tudományos megismerése is. Azoknak a történészeknek írásai, akik az ő tudomá nyos tevékenységük előtt „írták a törté nelmet“, de meg azokéi is, akik azóta is „írják”, de nem a marxi dialektikus mate rialista módszer segítségével, — mind ezek a történelemírások tudománytala nok. Miért egyedül a marxi történelemírás a tudományos ? Azért, mert a nem-marxista történetírás idealisztikusán fogja fel és értelmezi a történelmet s metafizikus, vagyis termé szetfeletti erőket feltételező módszerrel kutatja azt. Miben van a nem-marxista történelem írás idealista jellege? Abban, hogy a történelmet a vak vélet len szülte események összefüggéstelen hal mazának tekinti, amelyben nincs semmi összefüggés s még kevésbbé törvényszerű ség. Továbbá abban, hogy a történelmet nagy egyéniségek u. n. hősök müvének tekinti. Az idealista felfogás szerint a tör ténelmet államszervezők, hadvezérek, ki rályok. vallásateipíitófk s általában olyan egyéniségek csinálták, akik éles eszükkel, erős akaratukkal, vagy szervező képessé gükkel s hasonló lelkitulajdonságukkal kiváltak a tömegből s rá tudták az aka ratnélküli és nem gondolkodó tömegre kényszeríteni a saját eszméiket, céljukat és akaratukat s így a maguk eszközévé tenni azt. E szerint az idealista felfogás szerint a második világháborút pl. az a véletlen szülte, hogy a német nemzet élére egy nagyszájú cse,púrágó került, aki magát a gondviselés küldöttének hirdette, akarta a háborút s akaratát és megszál lottságát rá tudta kénysze ítemi az egész németségre. Az idealista történelemszem lélet szerint a tömeg, az sok-sok nulla, amelynek az (tószege is nulla s csak akkor lesz a nullák sokaságából nagy szám, a tö megből nagy erő, ha élére egy „egyest“ teszünk. Az idealista történelemfelfogás és magyarázat ép olyan hamis és nevetsé ges, mint volna az, ha a légy, mely a kongó harangon Ül, azt hirdetné magáról, hogy „íme én csinálom ezt a nagy zajt“, vagy a háborgó tengeren úszó dugó, hogy „íme én csinálom ezt a nagy hullámzást”. Az idealista történelemszemlélet a kizsák- zsákmányoló, az élet anyagi feltételeit bir. toklő osztályok érdekeiből nőtt ki és azo kat szolgálta. Ennek a nagyúri, főpapi és nagytőkés érdekű metafizikus történelemszemlé letnek egyik változata az a tanítás, amely szerint a történelem fö hajtóereje, amely a társadalom jellegét és arcát meghatá rozza: a földrajzi környezet, tehát az ég hajlat, a természeti kincsek bősége, a ta laj szerkezete s hasonló, az emberi társa dalmon kívül fekvő valóságok. A földrajzi környezet miatt maradtak vissza Afrika s általában a forró égöv lakosai, — hirdetik ezen tan követői, — s az éghajlat tette Európa nemzeteit az emberiség leghaladot- tább részévé. A metafizikus történelemszemlélet egy más kiadása az a tanítás, amely szerint az emberi társadalom haladásának fö rúgőja és jellegének döntő meghatározója a né pesség szaporodása. Ezek azt állítják, amit Madách az „Ember tragédiája“ című mü vében úgy fogalmazott meg, hogy mindiíg „több az eszkimó, mint a fóka“, vagyis, hogy az ember gyorsabban szaporodik, mint amilyen gyorsan növekszenek a meg élhetés feltételei, A német fasiszták megtalálták a törté, ne!éra lomtárában s újra mázolták azt a régen elfelejtett történelmi magyarázatot amely szerint a történetem fajok engesz telhetetlen harcának az eredménye. E sze rint az „elmélet“ szerint az állatvilág kü lönböző fajai és különböző nemzetek között nincs lényeges különbség. Az emberi tár. sadalom, a nemzetek épolyan biológiai kép ződmények, mint a farkasok, vagy kutyák, vagy lovak s hasonlók fajai és fajtái, Kell-e sokat magyarázni, hogy mindezek az „elméletek“ hamisak? Hiszen az első hallásra is nyilvánvaló, hogy bennük a sokoldalú valóság- egyik, vagy másik olda la van úgy felfújva, hogy az. az egész lát szatát keltse. Bizonyos az, hogy a termé. írta Szántó László
