Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 12. szám - Vietor Márton: Szlovákia a III. Internacionálé keletkezése idején
ismeréssel kell adóznunk Szlovákia dol gozóinak, akik a Nagy Októberi Forrada lom közvetlen befolyása alatt a lenini sztálini eszméktől áthatva, megfelelő ve zetés nélkül is, hozzáláttak a proletárdik tatúra kiépítéséhez. A tanácsok első intézkedései a lenini el veknek megfelelően a termelés és a javak elosztásának ellenőrzésére és megszerve zésére irányultak. Mindenekelőtt általános leltározást rendeltek el az ipari üzemek ben, bankokban, raktárokban, üzletekben és a nagybirtokokon', összeírták a. mal mok készleteit, a nyomdák papírkészleteit, a tüzelő anyagokat stb, stb. Egyidejűleg összeírták a bankbetéteket és folyószám lák tulajdonosait. Felhívták a városok lakosságát, hogy a fronton harcoló és a sebesült vörös katonák számára önként adjanak fehérneműt. Az egyik ilyen fel hívásában ez olvasható: „A kizsákmányo- lók müitarizmusának fénykorában a vi lágháború alatt a fronton küzdő páriák testén ezernyi féreg nyüzsgött, a szennytől fekete ingben vagy meztelen testükre öl tött zubbonyban kapták a véres sebeket, melyeket rrjegfertözött a piszkos fehérne mű. A tanácsköztársaság vörös katoná ját. ki a fronton küzd a proletár érdeke kért, az itthonmaradottak szeretete és tá mogatása kíséri.“ A leltározás után hozzáláttak a legfon tosabb termelőeszközök, a bankok és nagy kereskedések államosításához. Idézzük az egyik erre vonatkozó kassai rendeletet: . Az ipari, bánya, és közlekedési üzemek köztulajdonba vétele. A forradalmi kor mányzótanács elrendeli, hogy mindazok az ipari, bánya- és közlekedési üzemek, amelyek munkáslétszáma a 20-at megha ladja, társadalmi vezetés és munkaellen- örzés alá kerüljenek. A köztulajdonba át vett üzemeket termelési biztosok vezetik. A termelési biztos a proletárság összes ségének képviselője abban az üzemben, amelynek élére állították. A megjelölt üze mekben. a munkások ell enőrzö-munká sta_ náesot választanak, melynejt feladata a proletár munkafegyelem megteremtése, a doleoző nép tulajdonának védelme és a termelő munka ellenőrzése.”! Ugyancsak megkezdték a földbirtokok szocializálását is. A kassai „Vörös Üjság“ június 27-ki számában ezt a hírt közölte: ,.A Tanács- köztársaság földművelésügyi népbiztossá gának megbízottja megbeszélést folytatott a szocializálás alá kerülő száz holdon fe lüli gazdaságok kiküldötteivel, akik ve zetőknek vannak kiszemelve. A gazdaérte kezleten megjelent Czápay József, szlovák népbiztos, aki felhívta a vezetők jgyei mét arra, hogy a munkásokkal összefog va minden törekvésük a föld teljes kihasz nálása legyen. A megyében mindegy 120 000 katasztrális holdat fognak szocia lizálni.” A Szlovák Fór rád a’mi Kormányzótar,ács a szlovák Vörös Hadsereg megszervezését egyik legfontosabb feladatának tekintette. Már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt is megindult az Önkéntesek toborzása és a volt tisztek és altisztek mozgósítása. A direktóriumok és szakszervezetek toborzó- bizottságokat alakítottak és ezek helyen ként nagy sikerrel tevékenykedtek. A had seregbe elsősorban munkásokat, földmű veseket, szellemi munkásokat és diákokat vettek be és a kjizsákmónyolókat csak segédmunkára utalták. Az önkéntesek to borzása oly eredményes volt, hogy a Szlo vák Kormányzótanác'3 június 21-ki ülé sén elhatározta a szlovák nemzetközi Vö rös Hadsereg felállítását és annak szer vezeti szabályzatát a Magyar Vörös Had sereg szabályzata alapján ki is dolgozta. Ez a szabályzat viszont intézményeit a dia dalmas orosz Vörös Hadsereg szervezeté ből merítette. Egy hétre rá megjelent a Szlovák Kor mányzótanács mozgósítási rendelete sez- zel a szöveggel: „Mozgósítási parancs. A Szlovák Forradalmi Kormányzótanács elrendelte az általános mozgósítást. Egye lőre bevonulni tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy az illető volt-e már sorozáson vagy nem — az összes 1874—1901 évfolya mok. Első mozgósítási nap június 30. A bevonulók a direktóriumok által kiállított igazolványokkal minden vonaton és az ösz- szes vonalakon - ingyen szállítandók. Akinél bármilyen fegyver vagy lőszer van. hozza magával. Hogy eddig be nem szolgáltatta, nem fog bírói eljárást ma ga titán vonni, ellenkezőleg, mindenki, aki fegyverrel vonul be, 50 korona jutalom ban részesül." Szlovákia dolgozói megértették a forra dalmi harc jelentőségét és ha tekintetbe vészük, hogy a toborzás nagyobb arányok ban csak június 13-án kezdődött, a moz gósítás pedig csak június 25-én és hogy egy héttel a mozgósítás után a Magyar Vörös Hadsereg megkezdte elvonulását, úgy e rövid idő alatt elért eredmények is bizonyítják Szlovákia dolgozóinak lelkese dését és önfeláldozását. Csak Eperjesen és környékén közel 13.000 önkéntes jelentke zett, akiket már nem lehetet kiképezni és felszerelni. Nagyszámú önkéntes csatlaV kozott a magyar Vörös Hadsereghez Zó lyom és Selmecbánya környékén, Léván és Losoncról, Kassáról és környékéről kö zel 6000 ember vonult el a magyar Vörös Hadsereggel. Megkezdődött az új bírósági szervezet kiépítése és a nagyobb városokban a csen dőrség és rendőrség helyett új karhatalmi alakulatok képződtek, a Vörös Őrségek. A Vörös őrség őrködött a belső rend fe. lett, ellenőrizte a .közellátást, végrehajtót, ta a helyi tanácsok rendeletéit, harcolt az árdrágítók és feketézők ellen és a forra dalmi törvényszékkel karöltve, kemény ököllel csapott le a proletariátus osztály ellenségeire, az árulókra és az ellenforra dalmárokra. A kassai „Vörös Üjság“ jú nius 12-i számában a következőképpen szá molt be a Vörös Őrség munkájáról: ..A kassai Vörös őrök, akik proletár katonáink
