Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Sas Andor: Nagy Péter cár felkeresi Pozsonyt
Oroszország együttmüködé -át a Szent Li gával. A pápaság a Szent Liga megal kotásában jelentékeny szelepet játszott, Lipót császár Pozsony város tanácséihoz intézett leveleiben, melyek a háború cél jára teljesítendő szállításokról szólnak, ar ra figyelmeztet, hogy a háború az egész kereszténység közös javéiért folyik, am'n természetesen elsősorban a Habsburgok nak és a. vele szövetséges hatalmaiknak ér* dekeit kellett érteni. Az eredeti terv sze rint több oldatról jövő koncentrikus tá madással ki kellett volna szorítani a tö rököket Európából. Nem volt ez könnyű feladat, mert a török birodalom a maga katonai és politikai hatalmát három világ rész emberanyagából és gazdasági forrá saiból merítette még akkor. Oroszországnak a Szent Lifirával v*»1ő kapcsolata szorosabbá vált akkor, ami kor 1695 decemberében Becsbe jött Kuz. ma Nefimov meghatalmazott orosz nagy követ és 1696 januárjában mint Oroszor szág teljhatalmú megbízottja Lipót csá szárral és a Velencei Köztársasággal vé- döszövetséget kötött a törökök ellen. Milyen gazdasági, politikai és sztiaté giai okok indították Nagy Pétert az oszt. rák császárnál való e gyüfctm ükcdisre ? Oroszország termelőerőinek fejlődése ek kor teremtette meg a nagy orosz biroda lom gazdasági és kereskedelmi egységét. Szüksége volt a tengerre nyíló kijáróra, hogy termékeit: szőrméket, hamuzsírt, ga bonát, lent a saját érdekeinek megfelelően tudja kiv'mná a világpiacra, .hogy ezeknek a termékeknek értékesítésénél ne legyen ráutalva nyugati hatalmaknak, nevezete sen. Svédországnak, Hollandiának és An. g: iának a közreműködésére és így gazda sági téren ne függjön tőlük, mint valami gyarmat. Ez a gazdasági szükségesség ve zette Nagy Pétert az orosz hadsereg és az orosz haditengerészet kiépítésére is. Az utóbbira azért volt szüksége, hogy a Don mentén monitorok segítségével megnyis. a a szabad utat a Fekete tengerhez. En nek a törekvésnek útjában állott a krimi tatár kánság, amely Törökország fennha tóságra alá tartozó tartomány volt s a hadműveletekben fontos szerepet játszó krimi tatár lovasság a szultán hadsere gében szolgáit. Amikor Nagy Péter európai kőrútjának uto'só szakaszában felkereste Pozsonyt, el sőízben lépett olyan területre, ahol rr.ég másfél évtizeddel azelőtt harcok folytak ugyanazzal az ellenféllel, amelynek ellen állását a círnak meg kellett törnie, hogy tengeri kikötőhöz jusson és igy országa bekapcsolódj ék a tengeri világforgalom- ba. Amikor 1683 bán Kara Musztafa nagy vezér haderőivel Bécs ellen vonult és ost rom alá veszi az osztrák császároik szék. helyót, a pozsonyi városi levéltár iratai nak tanúsága szerint a török támadó had sereghez tartozó krimi tatárok Cífemél öt mérföldnyíre, másutt csupán három niér- földnyire álltak a várostól. A tanács azért Lotharingtai Károlyihoz, az osztrák fővezérhez fordult segítségért, a tatár por. tyázók ugyanis a város környékéről el hajtották az állatállományt. A polgárok panaszaiból kitűnik, hogy a Bécset ost romló sereghez tartozó törökök és tatárok a polgársághoz tartozó személyeket is el hurcoltak és megöltek. Ugyanakkor, ami kor Bécset támadja Kara Musztafa, Thö köly Imre, aki a szultánnal szövetkezve felkelést vezetett Lipót császír ellen, bevo nult Pozsonyba 'és seregében 7000 tatár lovas is szolgált, 1683-ban a törökök még hatalmukban tartották Pozsonytól 100 ki lométer távolságra Érsekújvár erődjét. Ezt a végvárat a felszabadító hadsereg csak két évvel később hódította vissza. 1698-ban azonban, amikor Nagy Péter fel kereste Pozsonyt, ez a város már nem feküdt a hadműveletek zónájában, mivel ekkof a törököt visszaszorították az Al- dunáig, sőt tovább, a Balkán félszigetre, A front Pozsonytól körülbelül 600 kilomé ternyi távolban húzódott. Amikor Nagy Péter a császárvárosnak nevezett Becsből 1698 nyarán visszatért Moszkvába, utazása a rendelkezésre álló, kivételes közlekedési e zközök felírás náá sa mellett is öt hétig tartott, Ámbár tehát az akkori fogalmak szerint Moszkvát Bécs- től hallatlan távolság választotta el, poli tikai és sztratégiai szempontból mégis meg volt a lehetőség arra, hogy a Duna vidé kén húzódó front és az oroszoknak az Azovi tenger felé irányú’ó előretörése kap csolatba jusson egymással, hogy az osztrák éis az orosz hadműveletek koord hálód ja - nak. Az orosz-osztrák együttmüködé'T'^1- és szövetségnek alapját az a számítás képez- te, hogy ha Nagy Péter kemény támadá sokat indít a krimi tatár kámság ellen, akkor a tatár lovasságot visszarendel rk hazájának védelmére s ezzel gyengül az Ausztria ellen harcoló török haderők táma dó ereje. Ez ki is tűnt 1696-ban, amikor Köprili Musztafa nagyvezér a Béga folyó mellett megverte Frigyes Ágost szász vá lasztófejedelmet, a császári haderők fő. parancsnokát, de győzelmét nem tudta ki használni az osztrákok üldözésére, mert a mozgó háborúban nélkülözhetetlen tatár lovasságot a Krm vidékén kellett frontira vetni Nagy Péternek az Azovi tenger mellett győzelmesen operáló halserege el len. Ha pedig Lipót császár abban a ked vező sztratégiai helyzetben, amelyet had erői számára a török ostromló hadsereg Bécs alatti szétverése és az erre követ kező győzelmek sorozata teremtett, nem csökkentette volna a törökök ellen irá nyuló hadműveletek támadó lendületét, akkor Oroszországban a Prút és a Don vi dékén csökkent volna az ottani török had erők által kifejtett nyomás ereje. Nagy Péter pozsonyi látogatásának vi lágpolitikai háttere világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy az 1698-as év a magyarországi déli határokon folyó har-
