Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 11. szám - Sas Andor: Nagy Péter cár felkeresi Pozsonyt
eok elcsendesedését hozta, s ennek az év nek nyarán a két vezető tengeri hatalom, Anglia és Hollandia mint közvetítők lé péseket tesznek Konstantinápolyban a 16 éves háborút befejező béke megkötésének előkészítésére. Ezeknek a lépéseknek sikerre volt ki látása azért, mivel Lápét császár orszá gait a háború anyagi terhei kimerítették s az uralkodó azzal a tervvel foglalko zott, hogyan tudná megakadályozni Fran ciaországot és XIV. Lajost abban, hogy a gyermektelen és beteg H. Károly spa nyol királynak halála esetén rá tegye ke zét a spanyol Habsburgok országára. Nagy Péternek azonban, aki 1696-ban Azov várának elfoglalásával jelentékeny sikert vívott ki a törökőrt ellen, nagy ér deke fűződött ahhoz, hogy Lipót a Bal kánon teljes erővel folytassa a törökök vi ssza szőri tását. A törökkel való békekötésre azonban nemcsak Lipót volt hajlandó, hanem sür gették azt Anglia és Hollandia, mint Franciaország és XIV. Lajos versenytár sad, mivel ha a török háború véget ér, a császár szabad kezet nyer Nyugat felé s haderőit a Rajna-vidékre vetheti és XIV. Lajos ellen irányíthatja, Nagy Péter, aki 1697 márciusában in dult eí Moszkvából európai útjára s en nek az évnek jelentékeny részét Hollan diában töltötte, ebben az országban meg felelő tájékozódást nyert az akkori eu rópai politika ütközőpontjairól és diplo máciai törekvéseiről. 1697-ben ugyanis Ryswick hollandiai vá rosban ülésezett egy békekonferencia, amely megegyezést hozott létre XIV. Lajos és az u. n. Augsburgi Liga államai kö zött. Az Augsburgi Liga tagjai a császá ron kívül Spanyolország, Savoya, a német fejedelmek többsége, a pápa és Orániái Vilmos voltak. Az utóbbi az Augsburgi Ligában két országot képviselt: Hollan diát és Angliát. Angliát azért, mivel 1689-ben átkelt Nagy-Britanniába, meg fosztotta trónjától H. Jakab angol ki rályt és ennek helyére került trónra. Az Augsburgi Liga 1688 óta viselt háborút XIV. Lajos ellen, aki irigy szemmel nézte a 16 esztendős török háború ered ményeít s ámbár a legkeresztényibb ki rály címét viselte, betört Németországba és egyidejűleg a törököknek diplomáciai és katonai-technikai támogatást nyújtott csak azért, hogy az osztrákoknak ne sikerüljön a teljes Balkán-félszigetet meg- száliniok -és egészen Konstant'nápolyig előrenyomulniok. A francia politikának Habsburg -el 1 en es törekvéseivel függött össze az is, hogy XIV. Lajos Szobieszki János halála után, 1696-ban, Lengyelországban minden kö vet megmozgatott, hogy a. lengyel trónra Conti francia herceg jusson és így a len gyel politika a francia nagyhatalmi törek vések támogatójává váljon. A boroszlói és a stockholmi francia nagykövetek élénk Nagy Péter lukásu Zaandambun hollandiai tartózkodása alatt Hajóépítő telep Péterváron Nagy Péter uralkodása alatt diplomáciai tevékenységet fejtettek ki en nek a célnak elérésére. Francia szolgá latban álló más megbízottak pedig teljes erejükkel azon voltak, hogy francia ara nyak segítségével befolyásolják a király választó lengyel nemességet. Ha ezek a tervek sikerülnek, afckor Lengyelország a francia érdekek szolgálatában közele dett volna Törökországhoz, amit természe tesen sem a császár, sem Nagy Péter nem kívánt. Lipótnak tehát a XVII. század utolsó évtizedében nemcsak a törökök, ha nem Franciaország terjeszkedő törekvé sei ellen is küzdenie kellett. Oroszország saját érdekből Ausztria mellé állott, s ezt a törökök élleni fegyveres harcban és a Franciaország elleni diplomáciai mérkő zésben támogatta. Nagy Péter, aki mint ácsimmká^ Hol landiában tartózkodott, figyelhette a rys- wicki kongresszus tárgyalásait és szíve sen látta a béke megkötését a Habsbur gok és a Bourbonok között, mert 1690 körül a XIV, Lajos ellen tartott front lékötötte a Habsburgok katonai erőinek jelentékeny részét s azokat szívesebben látta volna a balkáni fronton, a törökök ellen bevetve. Ilyen körülmények között következett
