Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Szántó László: A dialektikus materializmusról
Szántó László A dialektikus materializmusról II. Mi a filozófiai materializmus lényege? Ami a marxizmus-1 eninizmus filozófiai, vagyis világnézeti materializmusát illeti, az még iinkább »feleszik« a dolgozó ember nek, számára »magából értetedöbb«, mint a dialektikus módszer. Lényegében igazat mondunk, ha kijelentjük;, hogy a dolgozó ember ösztönösen a filozófiai materializ mus álláspontján áll, mert azt hisszük, hogy aligha van olyan gulyás, csikós, vagy traktoros, aki egy pillanatig is kétel kednek afelöl, hogy a gulya, a ménes, a traktor, amelyet legeltet vagy vezet, a valóságban az ő tudtán (kívül és ettől függetlenül létezik-e, vagy pedig csak az ö képzeletéiben van meg, képzeletének szü lötte, álma-e? A dolgozó ember számára az ilyen kérdés komofysága fs nehezen érthető. Állandóan az az érzése, hogy tré fálkozó kedv, vagy tudálékosság szüli. Mert hát hogyan is lehet józan ésszel ké telkedni abban, hogy a világ, a természet van-e, vagy csak álmodja az ember?! Hogy a természet önmagában, tudatun kon kívüli s tőle függetlenül létezik s a mi tudatunk csupán ennek a természetnek a tükörképe vagy fordítva: a természet csak a tudatunktól függően, mint annak pro duktuma létezik ? Akármilyen hihetetlenül hangzik ás a józan ész tulajdonosai fülének, mégis tény, hogy ilyen kételkedők ma is vannak. Tény az, hogy 2500 év óta, amikor a tör zsi .szervezetiből a rabszolgatársadáioim formáiba átmenő görögök egyes kiváló koponyáiban felmerült ez a kérdés, azóta szüntelenül napirenden van, mert még ma is ez a kérdés a filozófia döntő kérdése, amelyre adott felelet dönti el, hogy a filozófia melyik táborába tartozunk: ma terialistákéba, vagy pedig idealistákéba. »A gondolkodás és a lét, a szellem és a természet viszonyának a kérdése — mond ja Engels, — a:z egész filozófia legfőbb kérdése... a filozófusok aszerint, hogy milyen választ adtak erre a kérdésre, két nagy táborra szakadtak. Azok, akik azt állították, hogy a szellem az eredendő a természettel szemben... az idealizmus táborát alkották. A filozófusok másik ré sze, mely a természetet tekinti eredendő nek, a materializmus különböző iskolái hoz tartozik.« Jellemző a dolgozó nép gondolkodásá nak realizmusára és ösztönösen materia lista jellegére, melynek már maga a kér dés feltevése is idegen és nevetséges, hogy humora tárgyává tette és az egyszeri pa raszttal mondatja el véleményét erről a nagy filozófiai kérdésről, így: Az egyszeri paraszt megkérdezte fiát, alti egyetemi diák volt és ezért enyhén lenézte a paraszti szülőjét: »Mondd, csak fi lám, mit is tanultok ti ott azon az univerzitáson?« »Hagyja, apám, nem ért kend ahhoz« — felelte a fiú. »No, de mégis hátha megértem« — un szolta az apja. »Hát filozófiát, ha már tudni akarja« — szólt a fiú. »Filozófiát? hát az meg mi?« — cso dálkozik az apa. »Ugye1, mondtam, hogy nem érti meg. A frtozófa a tudományok tudománya. Olyan nagy tudomány, amelynek alapján azt is be lehet bizonyítani, hogy apám nincs is itt.« »Ejnye, hát ilyen marhaságokat tanul tok ti ott, azon az univerzitáson?« — mondta már kissé ingerülten az apa. »Megmondtam én azt, hogy nem pa rasztnak való a tudomány« — szólt a fiú, mire az apa képenvágta a fiát. Ez felhá borodottan figyelmezteti apját arra, hogy már kinőtt abból a korból, amikor az ap ja verhette, mire az apa fölényes nyuga lommal így felelt: »De hiszen a te filozófiád szerint én itt sem vagyok.« 2500 év óta küzd a filozófiai matéria, listák és idealisták tábora egymással s ennek a harcnak osztályjellege van. Az idealizmus a mindenkori reakciónak, a kizsákmányoló osztályoknak a Világnéze te, míg a materializmus rendszerint a ha ladásnak, a felszabadulásukért küzdő el nyomott osztályoké. A marx-lenind mate rializmus azért, mert dialektikus, a törté nelem legtökéletesebb és legmagasaíbh- rendü materializmusa. Mik a legfőbb jellemvonásai ? Először is az, amit már említettünk, hogy míg az idealizmus azt állítja, hogy reálisan' csak az egyéni tudatunk létezik, hogy a természet csak a mi érzeteinkben és fogalmainkban van meg, hogy o világ a mi tudatunk alkotása akárcsak az ál munk, add g a materializmus a tudomány ra, a gazdasági gyakorlat eredményeire és az emberiség tapasztalatára támasz. Skodva ezeknek az ellenkezőjét tanítja. A világ objektíven, tehát tudatunktól füg- létezö reális valóság, amely már ak kor létezett, amikor az ‘ember még sehol sem volt. Ezért az objektív világ elsődte-
