Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 10. szám - Vietor Márton: Szlovákia a III. internacionálé keletkezése idején (III.)
urai lettünk ... eltávolítcttuk a királyi jegyzőket és főispánokat, eltávolitottuk a magyar kormány csendőreit. Sajnos örö münk igen rövid ideig tartott. A falvakon a hatalom a klerikálisok és agráriusok kezébe került, a városokban osztályellen ségeink és a spekulánsok vannak a kor mányon ... az történt, amit nem vártunk és amit meg nem érdemeltünk. A kisebb ség bitorolja a hatalmat a többség felett. Kész klerikális — burzsoá diktatúra ez“. A szlovákiai szociáldemokrata pártban egyre érezhetőbbé vált a szakadás. A III. Internacionálé befolyása alatt az történt Szlovákiában is, amire sor került az egész világon, az történt, amit Lenin a in. In- ternacionálé I. kongresszusán 1919. már ciusában mondott: „Felébresztettük a saját erőnkbe vetett hitet és lángra lobbantottuk a lelkesedést 3tz egész világ munkásainak milliói kö zött. Mindenütt tért hódít jelszavunk, a nemzetközi forradalom" (Lenin Válogatott művek 2292 old.) Az 1919. évi május 1. ünnepségek al kalmat adtak arra, hogy a szlovák prole tariátus kinyilvánítsa véleményét. Vrút- kyban a népgyűlés követelte az orosz szovjet kormány elismerését és tiltako zott az intervenció ellen. Korompán a manifesztáló tömegek a IH. Internacioná- léhoz való csatlakozást követelték. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban a Kassa- oderbergi vasúttársaság szlovák, magyar és cseh alkalmazottainak szolidáris fellé pését. Az eperjesi vasutas-egylet 1919 május 18-án egy nyilvános gyűlés során elhatározta, a „Prágai nemzetközi szocia- listák“-hoz való csatlakozást, tehát a bal oldali ellenzékkel való egységét. A szlovákiai proletáriátus elhatározását legjobban egy másik levéllel jellemezhet jük, melyet Zólyomból írt egy munkás: „Téved az, aki azt hiszi, hogy a szlovák proletáriátug a burzsoázia diktatúráját tűrni fogja. Mi, a Csehszlovák Köztársa ság alapján állunk. De a legnagyobb ha tározottsággal jelentjük ki, hogy engesz telhetetlen harcot vívunk a szlovák nép elnyomása és kizsákmányolása ellen. Szo cialista Csehszlovák Köztársaságot aka runk. A cseh munkássággal kéz a kézben fogunk dolgozni és harcolni. Nemcsak a preletár szolidaritás parancsolja ezt ne künk, hanem az eredményes gazdasági küzdelmek is ezt feltételezik“. A levél ezzel a kijelentéssel zárul: „Egyesüljünk mi proletárok a Köztár saság minden részében, tartsunk össze és akkor a klerikálisok és egyéb ellenségeink igyekezete hiábavaló lesz és nem tud majd letéríteni útunkról. A bolsevizmussal ijesztgetnek, hogy védjék becstelenül szer zett vagyonukat és a hadi kölcsönöket. A bolsevizmussal ijesztgetnek, hogy elhárít sák vagy legalább is elodázzák a termő föld és a termelési eszközök kisajátítását éj szocializálását.. . A szocialista ícrra- dalom lavinaszerűen terjed a világon. Az új Internacionálé jóváteszi a régi hibákat és bűnöket. Az új Intemacionáléban nri is érvényesülünk“. Ilyen hangulat mellett a magyarországi események serkentő hatása teljesen ért hetővé válik. A további fejlődés során megvalósultak Lenin előrelátó szavai: „A világ történelme feltartóztathatatlanul ha lad a proletárdiktatúra felé, de nem egye nes, könnyű és közvetlen utakon“. (Lenin Válogatott művek 2.353 old.) A szlovák munkásmozgalom és magyar kommiin. Az 1918-as magyar burzsoá forradalom eltávolította ugyan a nagybirtokosok és .a burzsoázia diktatúrájának dualisztikus formáját, de nem oldotta meg azon alap vető kérdéseket, amelyek megoldására a burzsoázia nem is volt képes. Nem oldó dott meg a szomszédos nemzetek, közöt tük a szlovákokkal való megállapodás problémája, nem nyertek kielégítést sem a földművesek, sem az ipari proletáriátus követelései és nem nyert megoldást a ma gyar állami és nemzeti élet önállóságának problémája. E problémák megoldása a kapitalizmus eltávolítását feltételezte, tehát a megol dást csakis az erre elhivatott munkásosz tály vállalhatta. A burzsoázia azonban csak színleg vetette alá magát a vesztett háborúval járó új viszonyoknak, csak színleg fogadta el a köztársasági állam formát és a liberális kormányzatot. Terv szerűen előkészítette az ellenforradalmat, a háború előtti viszonyok feltámasztását. A magyar szociáldemokrácia, habár lát nia kellett a burzsoázia előkészületeit, nem szakadt el tőle. sőt továbbra is együttműködött vele és támogatta a bur zsoázia politikáját. Amikor azonban az Októberi Forrada lom hatása alatt megalakult a Magyar- országi Kommunista Párt, a politikai helyzet alapjaiban változott. Magyaror szágon a Kommunista Párt azért alakul hatott meg olyan rövid időn belül, mert az Októberi Forradalom hatása ott külö nösen erős volt. Lenin már 1913-ban rá mutatott arra, hogy ,,a reakciós földes- urak mindenhatósága tekintetében Ma gyarország legközelebb áll Oroszország hoz“. (Lenin Összegyűjtött Müvek XVI. 557 old.) További hasonlatosság állott fenn a szociális ellentétek sokrétűségében, a nemzeti ellentétekben, az ország fél gyarmati függő helyzetében, a rendkívül koncentrált nagyipari munkásság kizsák- mányoltságábam. „Itt van a forrása. — írjia Andics Erzsébet magyar történész — nemcsak a Kommunista Párt megalakuld, sáriak, hanem annak is. hogy a Kommu nista Párt hihetetlenül rövid idő alatt ha talmas tömegbefolyásra tett szert“. A szlovák proletáriátus helyzete más volt, — 1918 végéig Magyarországon két szeres elnyomás alatt nyögött: a feudális
