Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Gál László: A szabadságharcos kuruc ősök nyomán
ról volt szó, Rozsnyó lakásai mindenkor lelkesen csatlakoztak a felkeléshez. A XV. században, amikor a város a forra dalmi husziták kezén volt, a lakosság mindemben, támogatta a húszába harcoso kát. Segítettek a husziták várának, a Giszkra várnak felépítésén, amelynek nyomai a régi temető helyén ma is látha tók. A Thököly, Booskay és Bethlen felke lésekben is részt vettek a rozsnyőiak, a Rákóczi szabadságharc idején pediig min den erejükkel lelkesem csatlakoztak a Hábsburg-ház megdöntéséért, az önkény uralom lerázásáért és a szabadság kivívá sáért folyó harchoz. A kurudhaacok idején a város hossziú ideig középpontja volt a felkelésnek. Rákóczi Ferenc sokáig a vá rosban lakott az akkori Méhrer házban. A ház a mai napig épségben áll a piactér szélén; jellegzetes régi stílusával, vaskos oszlopaival kiválik a többi ház közül. Ma gyógyszertár van benne. Ebben a házban készítették elő a kuruc felkelés vezetői az ónodi országgyűlést, amelyen kimond ták a Habsiburg-család trónvesztését. Az országgyűlés megtartását eredetileg Rozs nyóra tervezték és csak közlekedési szempontból helyezték Ót ónodra. Min den valószínűség szerint Rozsnyón kezdte meg pályafutását Cinlka Panna, a kuruc felkelés csalogánya is. A kurucok szabadságharcát nemcsak katonasággal, hanem fegyverrel is támogatta a rozsnyói vasipar. A szabadságharc leverése után az újból uralomra került önkényuralom kemény megtorlással sújtotta a várost. A felkelés ben résztvettek üldözésén, kívül elvesztet te régebben kivívott városi jogait is. Mária Terézia 1776-ban .püspökséget alapított Rozsnyón. Az eddigi földesúri elnyomás most a klerikális kizsákmányo lással is bővült. Hatalmas földibirtokokat, erdőséget, bányák jövedelmét adományoz ta a királynő az egyháznak. A város laká sai azonban ellene szegültek a királyi ön kénynek. Az első jezsuita atyákat, akiket a királynő ideküldött, kiverték a város területéről. Az uralkodó rendszer fegyve res erővel kényszerült érvényt szerezni akaratának. Fegyverek oltalma alatt tér tek vissza a jezsuiták a városba, a rozs nyói bányászok hiába szorították ökölbe kezüket, tehetetlenek voltak a szuronyok ellen. A királynő haragja kemény büntetéssel sújtotta a várost: kétezer aranyat kellett büntetésül fizetniök és katolikus templo mot építeniük. A xozsnyóiak felépítették a templomot, azonban készakarva olyan hanyagul állították fel a falakat, hogy rövidesen összedőlt. A rozsnyói püspök kétségbeesett üze nete után a királynő újabb fegyvereseket küldött. ÍÜj templomot kellett építeni a rombadőlt templom helyén, a rozsnyói piac közepén, a máig épségben álló temp lomot, amelynek tornyául az őrtorony szolgál. Az 1831-es évben Kelet-Szlovákiában kitört úgynevezett „koleralázadás“ is ter mékeny talajra talált Rozsnyón. Zavar gások törtek ki a városban a földesurak, a papság és az Őket hűségesen kiszolgáló népnyúzó tisztviselők ellen. A nép harag jának felháborodott kitörése elöl sietve menekülnek el a városból a püspök, a szolgabíró és a városi tanács elnöke. A zendülést csak a Lőcséről idevezényelt katonai segítséggel tudták elfojtani. Ujabb kemény büntetéssel torolta meg az önkényuralom a lázadást. A zendülés négy vezetőjét felakasztották, sok embert de resre húztak és börtönbe zártak. Az 1848-as dicső szabadságharc idején, amikor a szabadság kibontott zászlaja fegyverbe szólította az osztrák önkény uralom lerázására a haza fegyverforgató férfiúit, a rozsnyói nép egy emberként sorakozott fel a kibontott zászló alatt. A budapesti forradalom (hírére 1848 március 26-án hatalmas tüntetés volt Rozsnyón. A tüntető menetben 300 egyenruhás bá nyász is résztvett. A forradalom ujjongó ürömmel töltötte el a rozsnyóiakat, A tüntetők a középületekről nyomban lever ték az önkényuralom jelképeit, a feudális Habsburg ház kétfejű sasos címereit. Egy akarattal segítették a rozsnyőiak a forradalmat, nemcsak katonasággal, hanem pénzzel és fegyverekkel, ágyúkkal is. A város egyik részén, a (Bakon, amely nek helyén most az állami gép- és trak torállomás van, Schlosser mérnök ágyű- öntőmühelyt állított fel, amelyben jóné- hány ágyút öntöttek a szabadságharc honvédéi számára. A lelkes rozsnyőiak még egy másik fegyverműhelyt is üzembe helyeztek. A városi fürdő melletti erdész lakot, — amely még ma 5s áll, — alakí tották át műhellyé. Kopj át és szuronyt gyártottak itt. A város egy zászlóalj ka tonaságot állított fel saját költségén. A rozsnyói honvédeket Gedeon Miklós ve zette. Sok dicső csatáiban vettek részt a bátor hazafiak. Ott voltak a budimiri szerencsétlen kimenetelű ütközetben is. Sok derék rozsnyói hős vére öntözte a ha za drága földjét. A forradalom leverésére behívott cári csapatokat a város közelében lévő sztra- tégiai szempontból nagyon jelentős Szo roskő nevű hegyszorosnál próbálták fel tartóztatni a honvédek. A cári csapato kat Baskérics generális vezette. Az el/tor laszolt hegy szoros védelmére a rozsnyőiak külön felfegyverzett csapatot küldtek ki Háki Bertalan vezetésével. A görgői kán tor árulása folytán, aki Baskérics kato náit rejtett hegyi gyalogutakon a honvé dek háta mögé vezette, hiábavaló volt a honvédek hősiessége. A rozsnyói csapato kat vezetőjével együtt felkoncolták. A szabadságharc leverése után újabb sötét napok következtek a városra. Ke gyetlenül üldözték a honvédeket és mind-
