Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Gál László: A szabadságharcos kuruc ősök nyomán
azokat, akik rész tivettek a felkelésben. A város lakossága állandó viszályban élt eb ben az időben a torasznalharkai földes- urakkal és a püspökséggel, akiknek a szabadság leverése még jobban megnövel te hatalmukat. Erre a sötét korszakra esik a riimamu- rányi részvénytársaság megalakulása. 1850-ben alakult meg a társaság, amely nek részvényesei rövid idő alatt az ország leggazdagabb embereivé váltak, sokezer munkás és bányász embertelen kizsákmá nyolása, nyomorbadöntése által. A rozsnyói bányászok soha nem szűn tek meg harcolni elnyomóik ellen. Hol itt, hol ott lobbant fel az elégedetlenség láng ja sztrájkok és tüntetések formájában. Ezek egyike volt a Dobsina környéki hí res bányász-sztrájk a msult század vége felé. 1850-ben nagy forrongást keltett a városban és környékén az abban az idő ben megjelenő „Cipész" nevű lapban meg jelent cikk, amely fenyegetően hangzott a burzsoázia felé, megjósolva annak elke rülhetetlen végét és azt a tényt, hogy a munkások öntudatosodása folytán a leg- kegyeüenebb üldözés sem tudja meggátol ni a forradalmi gondolat terjedését. A rozsnyóiak újabb lendítő erőt merítettek ebből a cikkből harcuk folytatásához. A lap példányszámait annyian olvasták, hogy teljesen elrongyolódtak. Akkoriban alakult meg Rozsnyón a szociáldemokrata párt helyi szervezete. A rozsnyói bányászok gyűléseiket különféle magánházakban tartották. Szervezkedtek, röpiratokat terjesztettek, agitációs mun kát végeztek a lakosság és a bányászok között, sztrájkokat és tüntetéseket szer veztek meg. Az első világháború után, a Tanácsköz társaság időién Rozsnyón is megalakítják a nemzeti tanácsot. A megbuktatott bur zsoázia hívei a tanács megalakulásakor megpróbálták a tanács többségébe becsem pészni a reakciós hivatalnokokat, nagy kereskedőket és földbirtokosokat. A bá nyászok erre népgyülést hívtak egybe no vember 3-ára. A népgyülésem új tanácsot választottak, amelyben a túlnyomó több séget a (munkásosztály tagjai képviselték. A nemzeti tanács tagjait és a szociálde mokrata párt vezetőit az egyházi reakció és a földbirtokosok több ízben megfenye gették. Válaszképpen a rozsnyói bányá szok hatalmas tüntetést rendeztek az egy ház és a reakció ellen, amely a dolgozók erejének és összetartásának erőteljes megnyilvánulása volt. A tüntető bányá szok vörös lobogók alatt meneteltek és kezükben dinamifcrudakat vittek. Ezért nevezték el e tüntetést „dánamitmenet- nek“. A püspöki palota lépcsőjén és más helyeken robbantak fel a tüntetés alatt a dinamit patronok. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása után Rozsnyó a párt egyik erőssége lett. A választásokon a döntő többséget mindig a kommunisták szerez ték meg. Több sztrájk robbant ki ebben az időben a kcwrnnunista párt vezetésével, amely szilárdan vezette a rozsnyói bányá szokat a szebb jövőért vívott harcukban. Legnevezetesebb volt az 1922-ben bér- csökkenés miatt kirobbant hatalmas mé retű sztrájk, amelyben a vidék valameny- nyi bányásza résztvett. Több hónapig tartott a bányászok sztrájkja, de a szoc. dem. vezetők árulása miatt sikertelen volt, A fasiszta megszállás nehéz évei alatt állandóan forrongott az elégedetlenség a bányászok között. Az illegalitásba kény szerült kommunisták rop iratok terjeszté sével szították a (bányászok gyűlöletét a fasiszta gyilkosokkal szemben. A hatósá gok legnagyobb ébersége ellenére is hol itt, hol ott tűntek fel a röpiratok, A partizán mozgalomba egyre több rozsnyói bányász kapcsolódott be test véri összefogással szlovák bányász- társaikkal. A német katonaságnak sok nehéz gondot okozott a hős rozsnyói par tizánok tevékenysége. Kegyetlen terrorral próbálták megfélemlíteni a bányászokat, de sikertelenül. A lakosság mindenben tá mogatta a partizánokat. Eleiemmel, ruhá val látták el őket, jó rej tek-helyekröl gondoskodtak számukra. Nem rettentette meg a rozsnyóiakat a fasiszta gyilkosok kezébe került hős fiatal bányász, Tóth József sorsa sem, akit partizán-tevékeny ség miatt a németek Rozsnyó főtéréin nyil vánosan kivégeztek. A kivégzés után még magasabbra csaptak a gyűlölet hullámai a fasiszták ellen. Egymásután történtek a beomlások, szabó tálások a bányában is. A rozsnyói bányászok szabotálták a fa siszták hadigépezetének utánpótlását, ahol csak tehették. Az elmúlt évek folyamán erős fejlődés nek indult a város. A vasbányák terme lése is megsokszorozódott a szocialista munkaversenyben dolgozó vájárok és a velük szoros kapcsolatban működő újarcú műszaki dolgozók öntudatos munkája nyo mán. A Klepusnak nevezett ősrégi városré szen, ahol a Város alapításának első nyo mait felfedezték, most új lendülettel in dult meg az élet. Hatalmas építkezés kezdődött meg pár évvel' ezelőtt ezen a helyen. A szorgoskezü építőmunkások munkája nyomán már készen áll a bá- násztanonc -otthon háromemeletes hatal mas épülete, a tágas tornaterem és a bá nyásziskola emeletes épülete is. A nap ra gyogó fényében fürdő ántemáitus kitárt ablakaiból fiatal bányásztanulók vidám beszélgetése hangzik ki az udvarra. A kétéves iskolát végzett tanulók most már mint szakképzett bányászott dolgoznak a tárnákban. Az iskola épületeitől balra hat több. emeletes épület áll befejezés előtt. A kő művesek már elvégezték rajta munkájú-