Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Egri Viktor: Karlové-Vary-i VII. Filmfesztiválról
nyaló nagyságát megérteti azokkal is, akik Chopinben eddig még nem ismerték a ba ráti lengyel nép nagy géniuszát, a világ zeneköltészetének egyik fénylő alakját. Három lengyel film, a Bogdán Hameru regénye alapján készült „Első napok“, a „Csoda a malomban“ és egy ifjúsági film, a „Fiatal tengerészek“ arról tanúskodik, hogy a lengyel filmdolgozók komoly felké szültséggel törekszenek mai témákkal az országépítés folyásáról reális és művészi leg hiteles képet adni. Az „Első napok“ egy idősebb munkás sorsának vázolásával olyan tipikus esetet mutat be, amilyennek Lengyelország fel- szabadulása után sokszor tanúja lehetett a szemléld. Az öndatos lengyel munkás a legnagyobb nélkülözések közepette felépí tette a romokban heverő üzemeket és a megmentett gyárakat az építés szolgálatá ba állítatta. Ezt az építést minden áron ke resztezték fasiszta bandák és imperialista ágensek. Rablással', szabotázzsal és nem egyszer gyilkossággal próbálták a lengyel munkásosztály törekvéseit elgáncsolni. A film megmutatja, hogy a lengyel munkás ság nem engedte kiharcolt jogait megcsor bítani, felvette a harcot ezekkel az alatto mos, sötét erőkkel és a Lengyel Munkás párt vezetésével győzött felettük. Témájá val tehát a közelmúltba nyúl vissza ez a film, hogy a ma nézőjét éberségre intse és a szocializmus alapjait építő Lengyelország munkásosztályának törhetetlen erejéről ad jon tanúságot. Főszereplőjét, Ján Czierosz- kit, a legjobb színészi teljesítmények egyik díjával tüntették ki. Az „Előre tengerészek“ a lengyel mun kások és parasztok fiainak életét ecseteli, akik a tengerésziskolában és az iskolaha jón készülnek tengerésztiszti hivatásukra. Itt az iskolában edződik a fiúk jelleme, s itt ismerik meg a barátságnak, az össze tartásnak nemes érzéseit. A film egyszerű történet keretében elmondja, milyen rom- tokfliói a hazugság), leQkm'smeretilfen'slég, 'hanyag ság és a közösségtől való elszakadás és ho gyan győz a kis helyőrség egészséges kör nyezete s a nevelök befolyása. Ezek az egészséges erők rávezetik a hibázó diákat, hogy bevallja hibáit és a közösség aktív tagjainak sorába állítják. A lengyelek harmadik filmje, a „Csoda a malomnál“ a ma lengyel falujának kér déseivel próbálja a nézőt megismertetni. Korszerűnek mondhatjuk a bolgárok filmjét, a „Hajnal a folyó felett“^et. A fűm központjában egy fiatalember áll, aki távol áll az ifjúság építő törekvéseitől, de a bri gádmunkában, a közösségben megtalálja a lelki egyensúlyát és a helyes vitat, amely öt is a közösségbe viszi. Ezt a szép és ne mes gondolatot a bolgár film helyenként igen elismerésreméltó tudással hozza a né ző elé, befejezésében azonban technikailag kezdetlegesen hat a védőgát ellen törő víz ár rajza és ezek a kezdetlegességek, az egy éjszakába sűrített mentési munkálatok rontják a film hitelét. Jelenet a „Nők sorsa” című német filmből. A „Gőgös hercegkisasszony* cirnű hazai film szerelmespárja. * A KoSsuth-díjas Latabár Árpád a Selejt bosszúja*’ című magyar film főszerepében.
