Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 9. szám - Egri Viktor: Karlové-Vary-i VII. Filmfesztiválról
„Danka“ című filmjük ennél igényesebb, művészibb alkotás. A bolgár fikndolgozók ebben a filmjükben egy egyszerű paraszt lányt mutatnak be, aki elhagyja a faluját és a városba megy. Danka itt a városban megismeri az embertelen kizsákmányolást, lassan öntudatra ébred és a fasizmus ellen folyó harc résztvevőjévé válik, majd a fel- szabadulás után beáll azok közé, akik ha zájuk újjáépítésének szentelik magukat, A Miohael Sadoveanu világbéke-díjas „Mitrea Cocor útja“ című regényéből ké szült román film, amely a Társadalmi ha ladás díját nyerte el, elvezeti paraszthősét a háborún és a szovjet fogságon át, — ahol öntudatra ébred — a földosztásig. Ez az egyes részeiben igen szép és különösen harctéri jeleneteiben hatásos film tehát hasznos és célszerű visszapillantás, nagyon közeli és hatásában mélyreható tanulságos történelem. Mitrea Cocor útját ütlegelés és szenvedés, vér és könny kíséri s mint üdí tő termékenyítő eső éri a felszabadulás. Kár, hogy a fűmben — amely Sadoveanu nagy regényének legkiemelkedőbb és leg drámaibb jeleneteit ragadja ki — Mitrea nem válik kezdeményező hőssé. Túlságosan a külső erők és körülmények formálják sorsát és csak a film végjeleneteiben érez zük igazán hősnek, amikor az új román fa lu egyik bátor és öntudatos vezetőjévé lesz. A német filmgyárába Szlatan Duldow állam díjas német filmrendezőnek „Asszonysorsok" otnaá színes filmje arról szob hogy boldog, nak lenni minőén embernek, oe kivált minden nőnek kívánsága. A háború és a háooűüt követő évek nagy temeket raktam a német asszonyok vállára és sokat ki vetettek az élet rendes kerékvágásából. Néhány asszony! sors felvázolásával a film megpróbálkozik a német nők küzdelmes és nem egy esetben sok csalódással és megpróbáltatásokkal járó új útjáról szá mot <adni. Az egyes jelenetéiben sokszor igen erős és hiteles rajzú új német film nek legfőbb gyöngesége, hogy inkább ér dekes külsőségeivel hat és nem mutat rá elég meggyőzően a kialakuló új német élet igazi gátlóira, a megszállásra, az ameri kai katonák szerepére éppen ezekben a női sorsokban. A lényeg végtére nem a nemi probléma, amelyet a film különösen első felében csak felületesen ragad meg. A Német Demokratikus Köztársaság filmművészete azonban, egészen <az élre ugrik az „Elítélt falu" című béke-díjas filmjével Az agresszió és a béke erőinek összecsapását mutatja be nagy tudással és meggyőző erővel ez a kitűnő német film. Amerikai parancsra a hatóságok.ki akar ják telepíteni egy Ida német falucska la kosságát, hogy az agresszió erői hadi- repülőteret építhessenek a szántók helyén. A falu lakói azonban' összefognak és ezzel az összefogással, a munkások segítségével győzelemre viszik a béke ügyét: az erő sebb ellenfél kénytelen meghátrálni és el- t állni a falu lerombolásának tervétől. A „Nekik béke kelV* című magyar dokumen tum film úttörői. Végjelenet a munkadíjjal kitüntetett „Tűz keresztség"' című magyar filmből. Köröm szövetkezeti elnök (Bihari Sándor) a termelőszövetkezet megsebesített párttit kárnőjével a vetés megkezdését nézi. Jelenet a „Belső Mongólia győzelme" című Hímből.
