Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Szőke Lőrinc: Egyiptom / Nemzetközi kérdések
az angol csapatok kivonását, Szudánnak az anyaországhoz való visszacsatolását és a dolgozók súlyos sorsának javítását. Az ország 15 millió parasztja köziül 12 millió nak nincsen, egyáltalán földje, a gyapot- földieken éhbérért dolgozik a munkás, hogy az angol textilmágnások alacsony, áron kaphassák meg az egyiptomi és szudáni gyapotot és így gyarmati extra profitra, tegyenek szerit. Nagy hatással volt az egyiptomi hely zet fejlődésére a hazai haladó rétegeknek és az öntudatos dolgozók széles tömegei nek magatartása, az 1951. évi iráni ese mények és az ottani angol olajvállalat államosítása. 1951 augusztusában, az angol-egyiptomi szerződés aláírásának 15. évfordulójával kapcsolatban tüntettek Egyiptomban az imperialista háborús gyújtogatok ellen. A gyűlésen, amelyen tízezrek vettek részt, határozatot fogadtak el: követelték az angol-egyiptomi szerződés azonnali fel mondását. Az imperialistaellenes mozgalom a vá rosokból átterjedt a falvakra is. Egyre erősödtek azok a parasztzendülések, ame lyek 1951 nyarán a gyapotárak esésével kapcsolatiban törtek ki. A népi mozgalom hónapról-hónapra nőtt. Ilyen körülmények között, 1951 október 15-én az egyiptomi parlament törvényt fogadott el 'az 1936-os angol-egyiptomi szerződés felmondásáról és az 1899-i Szu dánra vonatkozó egyezmény hatályon kí vül helyezéséről. Az egész nép támogatta az egyiptomi kormány és az. országgyűlés határozat-át. Az imperialista ellenes moz galom rohamosan nőtt: november 13-án Alexandriában több mint 200.000 ember vonult fel az utcákon,, november 14-én Kairóban több mint egy millió ember vett részt a tüntetésen,, közöttük tízezrével vonultak fel a környékbeli városok és fal vak lakosai. Egyiptom munkássága az imper'alizmus elleni harc zászlóvivője. Az Egyiptomi Szakszervezeti Szövetség megteremtésére alakult Előkészítő Bizottság kijelentette, hogy támogatja a kormányt és követeli az angol csapatok azonnali kivonását Egyiptomiból. A Szuezi-csatorna övezeté ben dolgozó 70.000 egyiptomi munkás, akik angol vállalatoknál dolgoztak, abba hagyták a munkát. Az egyiptomi révka- lauzök nem hajlandók angol hajókat kí sérni a csatornán; a rakodómunkások megtagadják az angol hajók kirakását. Az angol imperialisták nyílt agresszió val felelnek az egyiptomi kormány törvé nyes határozatára és az egyiptomi nép jogos követeléseire. Üj gyalogságii alaku latokat, repülőgépeket és tankokat irányí tanak Egyiptomba. A megszálló csapatok létszáma napról napra nő. Angol hadi hajókat vontak össze az egyiptomi partok közelében. Az angol csapatok megszáll ták a csatornaövezetben fekvő városokat, elfoglalták az övezetet más kerületekkel összekötő közlekedési útvonalakat és a közlekedési eszközöket, a békés lakosság ellen ped'.g véres lészámolást készítenek elő. A megszállók rálöttek több békés tüntetőre, fegyveres összeütközéseket pro vokáltak Izmaáliában és Port-Szaidban, lerombolták Kafr AbdU falút (Szuez kerü letében) és itt katonai célokra szükséges „kitérő utat“ építettek. Az angol kormány a .katonai jellegű intézkedések mellett diplomáciai úton is nyomást gyakorolt Egyiptomra. Ilyen lé pés volt az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Törökország kormány köreinek az a kísérlete, hogy bevonják Egyiptomot a .„közös védelmi rendszer be“, az úgynevezett „középkeleti parancs nokság“ megteremtésébe. Gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy az angol csapatok, mint a ..középkeleti parancsnok ság fegyveres erői“ Egyiptomban marad nak és ezekhez bármikor amerikai, francia és török csapatok csatlakozhatnak. Az egyiptomi nép azonban felfedte az impe rialistáknak azt a szándékát, hogy Egyip tomot új ürüggyel továbbra is megszállá suk alatt tartsák Az egyiptomi kormány visszautasította az imperialisták javasla tát. A tüntetések 1952 év elején véres har cokká váltak. Az angolok a csatorna kör nyékének biztosítása címén százezernyi legmodernebb fegyverekkel felszerelt had sereget vontaik össze, amely „koreai“ stí lusban indította meg az egyiptomi inter venciót. Faruk király látva a széles nép rétegek elemierejü megmozdulását, az uralmon lévő, megalkuvó Vafd párt mö gött már január elején kulcshelyzetekbe juttatja az angoloknak való behódolás legkészségesebb híveit. A harcok a csator na területén és a sokszázezres tüntetések Ka rcban január utolsó napjaiban érik el tetőpontjukat. A nyílt és világos, az egész nép által helyeselt politikai követeléseket hangoztató tüntetők közé provokatörck- keverednek. akiknek munkája és a még a Vafd párt által kihirdetett ostromállapot lehetővé teszik, hogy a király az amerikai és az angol követek ultimátumszerű fel lépésére puccsszerűen menessze Naha-sz pasa polgári kömprornissizímus kormányát. Az új miniszterelnök, Maher pasa, az an gol-amerikai érdekek nyílt és közvetlen kiszolgálója. Főfeladatának tartja a népi ellenállás letörését, az ostromállapot fenn tartását, a hazafiak (bebörtönzését. A szé les népi ellenállás a burzsoázia áruló po litikája ellenére is azonban tovább folyik, hogy megakadályozza, az angol-amerikai imperialistákkal való, a nemzet érdekeit teljesen eláruló megegyezést. Ezt a harcot a széles néprétegek önfeláldozásán kívül elősegíti az a körülmény i®, hogy — mint a Közel- és Középkelet m'nden más pont ján, Egyiptomban is éles ellentétek merülnek fel az eddigi hatalmi helyzetét fenntartani akaró angol és mobőétvágyú, világuralomra törekvő ameriaki imperia lizmus között. Nem kétséges, hogy az Egyiptom és Szudán nemzeti és szo ciális felszabadulásáért folyó harc csakis a népi erők győzelmével végződhet.
