Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - A népi demokráciák országai: Albán népköztársaság
Gyümölcs és gyapottermesztés Albániában, Határa északon ég keleten Jugoszlávia, délen Görögország, nyugaton az Adriai- és Ioni-tenger. Területe 28.738 négyzetki lométer. Lakosainak száma 1.2 millió fő, tehát népsűrűsége mindössze 38.6 fő négy zetkilométerenként. Domborzatilag Albánia két részre osz lik; a nyugati tengerparti síkságra és a keleti hegyvidékre. A tengerparti síkság és a hegyvidék számos széles völggyel, illet ve hegyvonulattal nyúlik egymásba. Az al bán hegyek a dínári hegyrendszer részei, nagyrészt mészkőből állnak, 2700—2800 m magasak, s lejtőiken aránylag magasra nyúlnak fel a füves legelők, amelyeken gazdaságos állattenyésztés folyik. Az al bán tengerparti síkságot a folyók törme léke töltötte fel, s alakította ki szigetek ből egységes és igen termékeny terület té. A tengerpart lápo®, tőzeges talaja igen termékeny, azonban számos helyen elmo- csarasodott. Vízrajzilag Albániát a túlnyomórészt felsőszakasz jellegű, nagy esésű folyók jel lemzik, így a Fekete- és Fehér Drirna, a Devoli és Vojuea vagy Vjosza, melyek fel sőszakaszukon szűk, meredek sziklák kö zött törnek maguknak utat, s középső szakaszukon széles völgyeikben folynak to vább. Északon a Skutari-tó, dél-keleten az Ochrida-tó csak részben fekszenek al bán területen. Albánia éghajlata a parti síkságon jel- legzetesen mediterrán, szubtropikus ég hajlat, amely még a hegyekben, igen je lentős magasságban is érezteti hatását. Az éghajlat, a talajviszonyok és a föld méhé nek kincsei a szocializmus felé haladó né pi demokratikus rendszerben sokkal na gyobb lehetőségeket biztositalnak az or szágnak, mint amit a felszabadulás előtt a félfeudális viszonyok között ki' tudtak használni. A népesség 76 százaléka albán, 7 száza léka szerb, 6 százaléka tőrök, a fennmara dó rész kisebb nemzetiségekből áll. A la kosság 70 százaléka mohamedán, a többi görögkeleti és katolikus. Közigazgatásilag Albánia tíz prefektú- rára oszlik, amelyeket székhelyükről ne veztek el. Város kevés van Albániában, s azok főleg a tengerparton fekszenek. Fő városa Tirana (30.000), jelentősebb kikö tővárosai: Durresi (Durazzo) és Vlona (Valona), Kisebb városok: Shkodra (Szkutari), Korea, Elbasini és Gjinokastra (Argyno- eastro). A lakosság túlnyomó része kis hegyi falvakban, elszigetelt tanyákon, alpesi Jel legű majorságokban lakik. Foglalkozás szerint a népesség 90 szá zaléka tartozik a mezőgazdasághoz, amely bői 65 százalék állattenyésztő és 25 szá zalék tulajdonképpen a földművelő. A népgazdaság áttekintése. A felszabadulás előtt a félfeudális vi-
