Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - A népi demokráciák országai: Albán népköztársaság
szonyok mellett Albánia gazdasága rend kívül elmaradott volt. A kezdetleges pász- tarkodás és földművelés mellett alig né hány ipari üzem épült fel. Az ország ás ványi nyersanyagai kihasználatlanok vol tak, kiépített vasút- & úthálózata nem volt. A nemzeti jövedelemnek aránytalanul nagy részét emésztette fel az udvartartás. Az államháztartás állandóan veszteséges veit, s ezt a veszteséget külföldi kölcsö nökkel fedezték. A nyújtott kölcsönök fe jében az olasz töke 106.000 hektár terüle ten kapott koncessziót olaj és egyébb ás ványi kincsek kiaknázására. A háború súlyos pusztításokat okozott az albán népgazdaságban. Több, mint 4000 méter hosszúságú hidat «robbantottak fel a németek. A kiépített kikötőket, bá nyákat, gyárberendezésekét szétrombol ták; az iparnak háromnegyed része pusz tult el. A bányászat háborús kára 80 mil lió és az iparé 20 millió dollár. A házak 37 százaléka pusztult el a háború folya mán. Az összeg háborús károkat 1-5 mil liárd dollárra becsülik. A felszabadulás után a demokratikus földreform több mint 7000 parasztcsalád nak juttatott földet. A bányászatot, ipart, ég külkereskedelmet teljes mértékben ál lamosították. A felszabadulás óta Albánia államház tartása egyensúlyban van. Míg a felsza badulás előtt a legtöbb kiadóst az udvar tartás emésztette fel, most a költségvetés 35 %-át fordítják beruházásokra. Az ál lam költségvetése 1948-ban összegszerűen húszszorosa volt az 1938. évinek, ami az állami vállalatok létesítésének tulajdonít ható, s egyben mutatja az albán nemzet gazdaság gyors fejlődését. Az 1947. és 1948, évi egyéves terveket a döntő gazdasági ágakban túlteljesítet ték. Az 1948. évi tervet azonban nem min denütt sikerült teljesíteni. A Tito-fclikk beavatkozása az ország gazdasági életé be, a zsoldjukban álló árulók és szabotő- iröik sok kárt okoztak az albán népgazda ságnak. A lekötött árúkat nem szállította a jugoszláv ipar, az építkezéseket hozzá nem értő módon vezették, vagy szándéko san késleltették a jugasziáv „szakértők"“. Az albán nép azonban úrrá lett a nehéz ségeken Kommunista Pártjának vezetésé vel, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével. A termelés 1948-ban az iparban az 1938 évihez viszonyítva 321 százalékra, a me zőgazdaságban 65 százalékkal, az állat tenyésztésben 90 százalékkal emelkedett. A bevetett terület 43 százalékkal volt na gyobb 1948-ban, mint 1938-ban. Az erdő kitermelés több mint megkétszereződött. Tiranu fővárost és Dracs kikötőt összekötő vasút építése.
