Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 8. szám - Vietor Márton: Szlovákia a III. Internacionálé keletkezése idején
^2 közlemény egy nagyobb törté nelmi munka fejezetének vázlatos részlete. A munka az 1919-es Szlo vákiai Szovjetek történelmével fog lalkozik. További részleteket folyta tólagosan közlünk. Felkérjük olva sóinkat — főleg a kortársakat. — akik a közölt eseményekben tevéke nyen résztvettek, vagy azokra még emlékeznek, hogy észrevételeiket, bírálataikat velünk írásban közöl jék. Nagyon örülnénk, ha érdeke sebb részletekről (egyes munkás és nemzeti tanácsok és azok direk tóriumának konkrét működéséről) részletes írásbeli emlékeket közöl nének és ha birtokukban volna bár milyen okmány, falragasz, röplap, stb., amely e történelmi események re vonatkozik, kérjük ezeknek be küldését betekintés végett. A széles olvasótömegek segítségével sokat nyerne a készülő munka, főleg az eddig' ismeretlen, bármely apró • té nyek feltárása által. Slovákia a III. Internacionále keletkezése idején Forradalmi megmozdulások 1918. év végén. Az orosz proletariátus októberi győzel me nyomán a cseh és szlovák munkás mozgalom erősen aktivizálódott és azon egyetlen erővé vált, amely szétrombolta az Osztrák-Magyar-Monarchia roskadozó épületét és önmaga biztosította a Cseh szlovák Köztársaság keletkezését. A cseh és szlovák proletár!átus, amelynek élet- érdeke füzödíött a burzsoa demokratikus forradalom és a nemzeti felszabadítási küzdelem győzelmes befejezéséhez, az egyetlen megbízható tömegalapot nyúj totta az 1918. évi nemzeti és demokrati kus forradalom lefolyásánál. A szlovák munkásság és parasztság többsége erősen áhította a nemzeti szabad ságot és egyenlőséget, de még nem tud hatta, hogy az elnyomás elsősorban szo ciális jellegű. Amiig a szlovák burzsoázia nem változott át uralkodó osztállyá az új csehszlovák államon belül, addigi a marxi lenini ideológia hiánya folytán nehéz volt felismernie a szociális és nemzeti ellenté teket, hiszen a régi rend változása a bur zsoázia nemzeti politikájának is jelszava volt. 1918 év végén a csehszlovák állam már el volt ismeive, de Szlovákia területe a valóságban nem volt még elhatárolva, il letve leválasztva. A szlovák proletáriátus osztályöntudiata sem volt még megfele lően kifejlődve. Ilyen körülmények között nem került a szlovák burzsoáziának és segítőtársának, a szociáldemokrata párt nak túl nagy megerőltetésébe: elködösí teni a szociális összefüggéseket, felbonta ni a proletáriátus egységét. Azon jelszó, hogy az új államban a szlovák proletariá tus az „uralkodó nemzet“-hez tartozik, máris ellentétet váltott ki közötte és a Dr. Vietor Márton magyar és német „kisebbség“ között. Ugyanakkor a cseh és szlovák burzsoázia a német és magyar burzsoáziával igen hamar megértette egymást, főleg az- irányban, hogy a proletáriátus nemzeti, szervezeti és nyelvi felaprózódása csak előnyt jelenthet közös érdekeik számára. A cseh és szlovák burzsoázia azonban el számította magát a szlovákiai viszonyok fejlődése kérdésében, amikor azon a vé leményen volt, hogy az antant-hatalma k győzelmével minden célját elérte. Az an tant-hatalmak azzal, hogy nem voltak hajlandók az Osztrák-Magyar-Monarchiá- val tárgyalni, meggyorsították annak szétbomlását; 1918 november 3-án meg adta magát Ausztria és Magyarország, a Csehszlovák Köztársaság már megalakult és Magyarország már önálló burzsoa köz társasággá vált. Ugyancsak letették a fegyvert Németország, Bulgária és Török* ország is. Szovjetoroszország diplomáciai és katonai intézkedések folytán teljesen izolálva volt. A fehérgárdisták és az in tervenciós seregek megindították aljas támadásaikat a fiatal szovjethatalom el len. E támadásban résztvettek részben a csehszlovák légiók is és ezért Masaryk, Benes és Štefánik joggal számítottak az antalt-hataflmak feltétel' nélküli támoga tására a csehszlovák burzsoa. állam meg szilárdítása érdekében. A burzsoázia amellett nagyon jól tud ta, hogy a munkásosztály az egyetlen forradalmi erő és ezért tudatában volt az ezirányból fenyegető veszedelemnek is, de mindamellett az Antant-hatalmak mellé állott. Eszméiket azonban nem lehet diplomá ciai és katonai intézkedésekkel elfojtani. A gyakorlatban megvalósított marx-lenini tanításnak, a Nagy Októberi Forrada lomnak a győzelmét nem lehetett sokáig
