Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Vietor Márton: A feudalizmusból a szocializmusba való közvetlen átmenet feltételei / Válasz az olvasónak
További kérdés, hogy melyek a felépít mény azon legfontosabb elemei, amelyek az átmeneti korszak problémáinak meg oldásánál és a szocializmus perspektivitikus építésénél az első perctől kezdve szüksége sek, tehát a feudalizmusból a szocializmus ba való közvetlen átmenetet — a termelő erők ég a munkásosztály fejletlensége mel lett is — egymagukban biztosítják? A felépítmény a jelenségek két csoport jából áll: az eszmékből és azoknak megfe lelő intézményekből. Fontos azonban, hogy a felépítmény meghatározásánál Sztálin elvtárs a politikai, jogi és más eszméket helyezi első helyre és rámutat arra, hogy a politikai, jogi és egyéb intézmények ezeknek felelnek meg; ,,A felépítmény a társadalom politikai, jogi, vallási, művészeti és filozófiai, nézetei és az ezeknek megfele lő politikai, jogi és egyéb intézmények“, A felépítmény legfontosabb része tehát a politikai rész és az annak megfelelő in tézmények: a párt és az állam. A paárt az alapvető, vezető politikai intézmény, amely irányítja a szocialista típusú állam tevé kenységét, amely legfőbb eszköz a mun kások és parasztok kezében a szocializmus felépítésére és vívmányainak az imperialis ta támadóktól való megvédésére. Az állam és az állammal szétbonthatatlar.ul össze kapcsolt jog a felépítmény olyan fontos részei, melyek nélkül az osztály diktatúrá ját még a legrövidebb időtartamra sem le het elképzelni. A felépítménynek e két legfontosabb része: a Kommunista Párt és az általa irá nyított állam, valamint az általa kialakí tott új jog, — a szocialista rend kész for máinak teljes, vagy majdnem teljes hiánya mellett jön létre. Az állam és a. jog emelő ként szolgál a szocialista alap megszerve zésénél, míg a felépítmény többi részei tel jesen csak a szocialista társadalom alap jainak lerakása után alakulnak ki. „A tények arról beszélnek, hogy már felépítet tük a szocialista társadalom talapzatát a Szovjetunióban — mondta Sztálin elvtárs 1934 januárjában a XVII. Pártkongresszu son tartott beszámolójában — és csak az marad hátra, hogy betetőzzük a felépítmé nyekkel, ami kétségtelenül könnyebb dolog, mint a szociálista társadalom talapzatá nak lerakása“. Míg azonban a Pért struktúrájára és szervezetére nézve csakis lenini párt lehet, az államot és a jogot az uralkodó osztály a pc'itikai és jogi nézeteinek megfele lően alakítja ki; ezeket és változó formáit tehát végsösorban a feudalizmusból a ka pitalizmusba való közvetlen átmenet ide A Mongol Népi köztársaság fejlődése is igazolja ezt a tételt. A mongol munkásosz tály állama is a szocialista rend kész for máinak teljes hiánya mellett keletkezett és fokozatosan fejlődött, alakult az anyagi feltételeknek megfelelően. Csojbalsan marsall 1924-ben a Köztársa ság általános jellegéről beszélve már ki jelentette, hogy a Mongol Népi Köztársa ság újtípusú állam, „amely nem kapitalista úton fejlődik, a feudalizmusból a szocializ musba“. A Mongol Népi Forradalmi Párt programmjában ez áll; „A Mongol Népi Köztársaság politikája a feudalizmus ma radványainak végleges kiirtására irányul mind az ország gazdasági életéből, mind pedig az emberek tudatából; harcol az or szág nemkapitalista fejlődésének biztosítá sáért és a későbbi, szocializmusba való át menet előkészítéséért. .a Párt, Marx, Engels, Lenin és Sztálin elméletei alapján működik, céljai és feladatai szerint tehát a kommunista pártokhoz tartozik. Legfonto sabb feladatának a mongol nép és a Szov jetunió baráti kötelékének megerősítését tartja. A lenini párt és a megfelelő államforma segítségével Mongólia dolgozói sikeresen oldják meg az átmeneti korszak problé máit. 1940-ben az éléit vívmányokat új al kotmányba iktatták, amely alaptörvény már átvehette a sztálini alkotmány alap vető elveit. Ezzel az ország fejlődésének harmadik korszakába jutott, amelyben már a szocializmus építésének alapjait rakják le a dolgozó tömegek. a Nagy Népi ..Chural“ 1924 év végén meg szavazta és elfogadta a Mongol Népi Köz társaság első alkotmányát, mellyel az új rend törvényerőre emelkedett. jében fennálló anyagi feltételek (termelő erők fejlettségi foka) határozzák meg. A Mongol Népi Köztársaság, három év tizeddel ezelőtt még a Távolkelet egyik leg elmaradottabb országa, fejlődésének útjával szintén bizonyítja- a lenini-sztálini tanítás helyességét, amit fejtegetésünk eredménye képp így foglalhatunk össze; A szocialista forradalmak korában a feudalizmusból a szocializmusba való köz vetlen átmenetet az uralomra került dol gozók elsősorban a lenini Párt és a körül ményeknek megfelelő államszervezet segít ségével oldják meg. Az átmenetnek első, elengedhetetlen és alapvető feltétele termé szetesen a Szovjetunió és annak vezetése alatt álló béketábor proletár internaciona lizmuson alapuló segítsége. Ez a kérdés lényege, amit Lenin 1920-an így fejezett ki: . a legfejlettebb országok proletariá tusának segítségével elmaradott országok a kapitalista fejlődés elkerülésével áttérhet nek a szovjet rendszerre és bizonyos fejlő dési fokozatokkal elérhetik a kommuniz must is“. (Lenin Művei 25. kötet 354. oldal III. kiadás, oroszul).
