Fáklya, 1952 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1952 / 7. szám - Mi idézte elő a szélsőséges időjárás változásokat?
/tli idézte elő a szélsőséges, idő ф álás változásokat ? A csillagászati évszakok másodpercnyi pontossággal követik egymást. A telet március i21-én a tavasz követi, a tavaszt június 22-'én a nyár, istb. Nem így van ez a meteorológiai évszakokkal. A meteoroló gusok a telét december elejétől február végéig veszik, a tavaszt márciustól máju sig, majd következik a nyár, stb. Az egyes évszakok Valóságos bekövetkezése azon ban igen rapszódikus. Rendkívül szélsősé ges esetek léphetnék fel. így volt ez az id'én is. A szélsőség olyan nagy volt, hogy a tavaszi idő egészen szokatlanul köszön tött be. A tél hosszúra elnyúlott és utána rögtön jött a nyári idő. Az időjárási rendkívüliségeknek egy egészen párját ritkító halmozódása lépett ezzel fel. Na gyon enyhe december, január és február után márciusban köszöntött be a tél és ezt rögtön a nyár követte, majd május közepén jelentkezett a tavasz gyors le hűléssel, fagyokkal és esővel. Ilyen ritka időjárási esettel külön kell foglalkoznunk, hiszen lépten-nyomon erről beszélnek az emberek. Az időjárás igen népszerű téma jónéhány hónap óta, amit éppen annak rendkívüli alakulása okoz. Hol maradt a tavasz? Miért oly későn jött a tavaszi idő? Kérdezik az emberek. Mindenki me teorológusnak érzi ilyenkor magát, min denki magyarázatot fűz az időjárás rend kívüli alakulásához és következtetéseket von le a jövőre. Persze ezek a magyará zatok igen sok esetben helytelenek és té vesek és a következtetések minden tudo mányos alapot nélkülöznek. Robbanásszerű változás A tavasz, de főleg április időjárására a rendkívüli változékonyság jellemző, hiszen oly sokszor halijuk, hogy bolond, mint az áprilisi idő. Találunk is igen régi néphitet róla: „Áprilisban hét tél és hét nyár." Ez is a rendkívüli változékonyságot példázza. Ezzel szemben az idén áprilisban a hideg március után egy tél és egy nyár volt. A késői tél erősen próbára tette az emberek türelmét, mert már nagyon várták a ta vaszt. Április elején még hideg volt és többfelé havazott. Április 7-én követke zett be a hirtelen fordulat. Az időjárás robbanásszerűen megváltozott. Minden átmenet nélkül 6—7 fokos déli felmelege dés után 26—27 fokra emelkedett a hő mérséklet. 20 fokos volt az emelkedés néhány nap alatt. A beköszöntött nagy meleg ezután változatlanul folytatódott május derekáig, amikor a gyors vissza esés bekövetkezett, lehűlés jött és kora- tavaszi jelleget öltött az idő, májusi fa gyokkal. Egyszerre jött a nyár: az embe rek szinte nem akarták elhinni, hogy a télből nyár lett. De éppen olyan váratla nul ért mindenkit a nyári időből minden átmenet nélkül érkezett hideg. Miért is olyan szeszélyes az időjárás tavasszal? — kérdik oly sokszor és so kan. A Nap, mint valami hatalmas kály ha melegíti a Földet és közvetve annak légkörét. Természetesen nem egyformán érik a meleg sugarak a Föld minden ré szét. A sarki tájakra kevesebb jut, az egyenlítő vidékére több, A szárazföld jobban és gyorsabban melegszik, mint az óceán. Ebből származik azután az, hogy légkörünkben nincsen nyugalom, hanem állandó mozgás. Gyenge légáramlatok és heves szélviha rok keletkezésének oka a felmelegedés különböző foka. A hideg és a meleg hatá rán hatalmas légörvények keletkeznek. Olyan légörvények ezek, mint amilyeneket a vízben láthatunk, ha pl. a kádból ki engedjük a vizet, csak jóval nagyobb mé retűek. E légörvények általában nyugat ról keletre haladnak, az Atlanti-óceánról Ázsia felé és teszik változékonnyá Európa középső részeinek időjárását. Tavasszal, de főleg áprilisban rendkívül gyakoriak e légörvények, vagy amint nevezni szokták őket, ciklonok. Éppen • ezért oly változé kony ilyenkor az időjárás. E ciklonok az óramutató járásával ellenkező irányban
